Házirend 2014-2015

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A NAGYBAJOMI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLAÉS KOLLÉGIUM

 

HÁZIRENDJE

2014

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A házirend célja és feladata

A házirend hatálya

Az intézmény adatai

A házirend nyilvánossága

Az intézmény által elvárt viselkedés szabályai

A tanulók jogai

A tanulók közösségei

A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása

Az intézmény működési rendje

Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások

Egyéb foglakozások: a napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok

A kollégiumra vonatkozó szabályok

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok

A tanulók tantárgyválasztása

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében

A tanulók mulasztásának igazolása

A tanulók jutalmazása

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

Térítési díj befizetése, visszafizetése

A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába

A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai

A házirend elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok

A NAGYBAJOMI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM HÁZIRENDJE,

mely a tanulói jogok gyakorlásának, illetve a kötelezettségek végrehajtásának módját,
továbbá az
intézmény által elvárt viselkedés szabályait tartalmazza

a magasabb jogszabályok előírásai alapján.

 

 

A házirend célja és feladata

 

  1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az intézmény munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.
  2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az intézmény törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

A házirend hatálya

  1. A házirend előírásait be kell tartania az intézménybe járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az intézmény pedagógusainak és más alkalmazottainak.
  2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az intézmény szervez, és amelyeken az intézmény ellátja a tanulók felügyeletét.
  3. A tanulók az intézmény által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.
  4. Ez a házirend 2013. év április hó 1. napján lépett hatályba, 2014. augusztus 22-én az intézmény nevének változása miatt módosult.

 

Az intézmény adatai

Az intézmény hivatalos neve:

Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Kollégium

 

Intézmény címe: 7561 Nagybajom, Kossuth Lajos u 10.

Telefon: 82/556-980

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Az intézmény működési területe: Nagybajom, Jákó, Pálmajor és a környékbeli települések.

 

A házirend nyilvánossága

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az intézmény alkalmazottainak) meg kell ismernie.

A házirend elolvasható az intézmény honlapján. Az intézményi honlap internet címe: www.amk.nagybajom.hu

 

A házirend egy-egy példánya megtekinthető

-         az intézmény portáján;

-         az intézmény irattárában;

-         az intézmény nevelői szobájában;

-         az intézményvezetőnél;

-         az intézményvezető-helyetteseknél;

-         az osztályfőnököknél;

-         a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,

-         az intézményi tanács elnökénél;

-         az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél;

-         az intézmény fenntartójánál.

A házirend egy példányát – a nemzeti köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az intézménybe történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek át kell adni.

Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:

-         a tanulókat osztályfőnöki órán;

-         a szülőket szülői értekezleten.

A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:

-         a tanulókkal osztályfőnöki órán;

-         a szülőkkel szülői értekezleten.

A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, helyetteseitől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

Az intézmény által elvárt viselkedés szabályai

Az intézményünkbe járó tanulóktól elvárjuk, hogy

-         betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit,

-         tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát,

-         senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet,

-         senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek,

-         törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel,

-         viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan,

-         legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek,

-         köszönjenek a felnőtteknek előre a napszaknak megfelelően vagy a felnőtt által megengedett formában,

-         tartsák be a nevelők és az intézményben dolgozó más felnőttek utasításait,

-         becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát,

-         igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait,

-         ismerjék meg iskolánk névadójának életét, munkásságát, vegyenek részt az iskola hagyományainak ápolásában,

-         óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit,

-         vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen,

-         legyenek nyitottak, érdeklődők,

-         iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget,

-         vegyenek részt az osztályközösség és az intézmény rendezvényein,

-         működjenek együtt társaikkal,

-         rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak,

-         fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon,

-         az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban,

-         az intézmény helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják,

-         az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el,

-         távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a házirend előírásai szerint igazolják,

-         a tanuláshoz szükséges felszerelést minden órára hozzák magukkal,

-         az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg,

-         írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el,

-         segítsenek társaiknak a tanulnivaló elsajátításában, az iskolai feladatok megoldásában,

-         értesítő könyvüket (ellenőrzőjüket) minden nap hozzák magukkal, érdemjegyeiket abban naprakészen vezessék, szüleiknek minden nap adják át láttamozásra,

-         védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,

-         ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre másokat is figyelmeztessenek,

-         az intézményben tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg (ne viseljenek feltűnő nagyméretű ékszert; hajuk, körmük, arcuk ne legyen kifestve),

-         az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában (fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya) jelenjenek meg,

-         ne hozzanak az intézménybe olyan dolgokat, eszközöket, amelyek nem szükségesek a tanuláshoz,

-         tartsák be a házirendben szereplő, a tanulók egészségének és testi épségének megőrzését szolgáló szabályokat, és erre másokat is figyelmeztessenek,

-         ne hozzanak az iskolába, ne fogyasszanak egészségre ártalmas szereket (elsősorban dohányárut, szeszesitalt, drogot),

-         az iskola területén talált gazdátlan eszközöket, felszerelést, egyéb dolgokat adják oda valamelyik nevelőnek, vagy adják le az iskola portáján,

-         ne végezzenek az iskolában kereskedelmi tevékenységet (adás-vétel, csere),

-         ne folytassanak az iskolában politikai célú tevékenységet.

A tanulók jogai

A tanulói jogok kiemelt iskolai területei:

  • tájékozódáshoz való jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre.);
  • kérdés intézésének joga (A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az intézmény vezetőihez, pedagógusaihoz, az igazgatótanácshoz, a diákönkormányzathoz.);
  • érdemi válaszhoz való jog (A tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az igazgatótanácstól a tizenötödik napot követő első ülésen –érdemi választ kell kapnia.);
  • tájékozódási jog (A tanulónak joga van tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről.);
  • véleményezési jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);
  • részvételi jog (Kiterjed az intézményben működő tanulóközösségekre, valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra.);
  • választójog (A tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség esetében.);
  • kezdeményezési jog (A tanuló kezdeményezheti diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan.);
  • javaslattevő jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.);
  • használati jog (Kiterjed az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek, berendezéseinek és eszközeinek használatára.);
  • szociális támogatáshoz való jog (A tanuló egyéni körülményei alapján
    – kérelmére – jogszabályi előírásoknak megfelelően szociális támogatásban részesülhet- települési önkormányzathoz fordulva);
  • jogorvoslathoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – jogorvoslati eljárást indíthat.);
  • nyilvánossághoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén igénybe veheti a nyilvánosságot.);
  • vallásgyakorlással összefüggő jog (A tanuló szabadon gyakorolhatja vallását a nem állami és nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben is.).

Az intézmény tanulói az intézmény életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatják.

 

A tanulók közösségei

Az osztályközösség

 

1.             Az azonos évfolyamra járó, ill. a tagintézményekben összevont évfolyamokra járó közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll.

2.             Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg:

·         osztálytitkár,

·         két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe,

·         sportfelelős

 

 

 

A diákkörök

 

1.                  Az intézményben a tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.

2.                  A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az intézmény vezetőjének az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.

3.                  A diákköröket vezetheti nevelő, szülő vagy az iskola vezetője által felkért nagykorú személy.

4.                  Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola vezetőjének be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az intézményvezető egyetértését.

  1. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük.
  2. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

 

Az iskolai diákönkormányzat

 

  1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.
  2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja.
  3. A diákönkormányzat tevékenységét az intézmény vezetője által – a diákönkormányzat javaslatára –megbízott nevelő segíti.
  4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

 

Az iskolai diákközgyűlés

 

  1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.
  2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév május hónapjában az intézményvezető felelős.
  3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.
  4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az intézményvezető tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről.
  5. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti. A rendkívüli diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

 

A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása

  1. A tanulókat az intézmény egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról

·         az intézmény vezetője

o   az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább negyedévente,

o    a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,

o   az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,

·        valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.

2.      A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül, írásban tájékoztatják.

3.      A tanulók a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az intézmény vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az intézmény nevelőihez, a diákönkormányzathoz, az igazgatótanácshoz fordulhatnak.      

4.      A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével, nevelőivel, a nevelőtestülettel, az igazgatótanáccsal.

  1. A szülőket az intézmény egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

·         az intézmény vezetője

o   a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején,

o   az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,

·         az osztályfőnökök:

o   az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.

6.   A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

·         szóban:

o   egyéni megbeszéléseken,

o   a családlátogatásokon,

o   a szülői értekezleteken,

o   a nevelők fogadó óráin,

o   a nyílt tanítási napokon,

o   a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszéléseken,

·         írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben).

7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.

8. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézmény vezetőségéhez, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az intézmény nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével, nevelőivel.

Az intézmény működési rendje

1.        Az intézmény épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután tizenhét óráig vannak nyitva. A diákotthon a hét első tanítási napjának reggelén, 630-tól, a hét utolsó tanítási napjának délutánján 16 óráig tart nyitva.

2.        Az intézményben tartózkodó gyermekek felügyeletét az intézmény reggel 7.00. órától a tanítás végéig, illetve az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások idején biztosítja, szülői igény esetén 17.00. óráig

3.        Az intézménybe a tanulóknak reggel 7.30. óra és 7.45.óra között kell megérkezniük.

4.        Az intézményben a tanítás reggel 8.00. órakor kezdődik. Ettől eltérően az első tanítási órát („nulladik órát”) 7.15. órától kezdve is meg lehet tartani az iskolai szülői szervezet, valamint az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét minden tanév elején, a tantárgyfelosztás összeállításakor kell kikérni.

5.        A tanítási órák ideje negyvenöt perc.

6.      Az intézményben a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:

TANÍTÁSI ÓRA SZÁMA

AZ ÓRA IDŐPONTJA

0. óra

7.15 – 7.50.

1. óra

8.00 – 8.45.

2. óra

9.00 – 9.45.

3. óra

10.00 – 10.45.

4. óra

11.00 – 11.45.

5. óra

12.00 – 12.45.

6. óra

12.55 – 13.40.

7. óra

14.00 – 14.45.

8. óra

15.00 – 15.45.

9. óra

16.00 – 16.45.

 

7.        A tanulóknak az óraközi szünetekben – kivéve a második szünetet – az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak.

8.        A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben, illetve az iskolai étkezőben étkezhetnek.

9.        A tanulóknak – órarendjüktől függően a tanítási órák vagy az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások között – a 11.45. óra és 14.45. óra közötti időben – szünetet kell biztosítani a főétkezésre (ebédre).

10.     A tanuló tanítási idő alatt az intézmény épületét csak a szülő – személyes vagy írásbeli – kérésére az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az intézményből való távozásra az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes adhat engedélyt.

11.    A tanulók távozását az intézmény épületéből a nevelők csak írásos kilépővel engedélyezhetik. A kilépőt a tanulóknak távozáskor az osztályfőnöknek le kell adniuk.

12.    Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00. óra és 16.00. óra között.

13.    Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény vezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.

14.    A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az intézmény vezetője adhat.

15.    Az intézmény épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézmény vezetőjétől engedélyt kaptak.

16.    Az intézmény épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi és nyilvántartja.

17.    Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény helyiségeinek használói, a tanulók és a felnőttek felelősek:

·         az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért,

·         az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

·         a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,

·         az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott viselkedési szabályok és előírások betartásáért.

Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások

1.   Az intézmény a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:

Napközi otthon, tanulószoba. Amennyiben a szülők igénylik, illetve a szaktanárok javasolják – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-hatodik évfolyamon napközi otthon, a hetedik-kilencedik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott.

Hagyományőrző tevékenységek Az intézmény fontos célkitűzései közé tartozik a nemzet, a lakóhely, valamint intézményünk múltjának megismerése, megbecsülése; az intézmény hagyományainak ápolása. Ennek érdekében végzett egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek: az intézmény névadója emlékének ápolása; az iskolai ünnepségek, megemlékezések; iskolai évkönyvek kiadása.

Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az intézményben diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola vezetője által megbízott pedagógus segíti.

Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít a helyi önkormányzat. Az étkezési térítési díjakat az önkormányzatnak kell befizetni a házirendben meghatározott módon.

 

Rehabilitációs és képességfejlesztő foglalkozások

A szakértői bizottság vagy nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján a meghatározott időkeretben, a köznevelési törvényben meghatározott csoportlétszámban gyógypedagógus által végzett fejlesztést biztosítjuk.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

§  Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.

§  A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból.

További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév végén az intézmény nevelőtestületének javaslata alapján a KLIK dönt.

A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, illetve azok, akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.

Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az intézmény minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév végén az intézmény nevelőtestületének javaslata alapján a KLIK dönt. Szakkör vezetését – az intézményvezető beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az intézmény dolgozója.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az intézményben évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a pedagógusok az iskolán kívüli versenyekre is felkészítik.

Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az intézmény nevelői a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Intézményünkben évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel.

Tanulmányi kirándulások. Az intézmény nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szervezhetnek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából.

Osztálykirándulások. Az intézmény nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szervezhetnek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az intézmény nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Erdei iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az intézmény falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségekhez a szülők hozzájárulnak. Az intézmény nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az intézmény nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az intézmény nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

Városi könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a hétköznapokon látogatható városi könyvtár segíti együttműködési megállapodás alapján.

Az intézmény létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az intézmény létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

Hit- és vallásoktatás. Az intézményben a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az intézmény nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel az érintett tanulók számára kötelező, a többi tanuló számára önkéntes.

2.   A délutáni egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat az intézmény nevelői a 7-8-9. órában – 14.00. óra és 16.45. óra között – szervezik meg. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet, de ilyen esetben a szülőket előre értesíteni kell.

3.   Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.

4. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Szakvéleménye alapján kiszűrt tanulók szakvéleménye tartalmazza, hogy milyen szolgáltatást kell nyújtani a tanulónak, kijelöli a fejlesztési területeket. A szakértői vélemény alapján az intézményvezető dönt a tantárgyi felmentésről. A tanulóink egyéni illetve kiscsoportos fejlesztésben részesülnek szükség szerint.

5.   A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az intézmény vezetője adhat.

6.   Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról történő távolmaradást is – a házirendben előírt módon – igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az intézményvezető engedélyével a foglalkozásról kizárható.

7.   A városi könyvtár nyitva tartása:

      Hétfő 12.00-17.00 óráig, kedd 9.00-11.30-ig és 12.00-17.00-ig szerda 12.00-18.30-ig, csütörtök 9.00-11.30-ig és 12.00-17.00-ig, péntek 12.00-17.00-ig.

      A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól.

Egyéb foglakozások: a napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok

1.   A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik.

2.   A napközi otthonba tanévenként előre – a tanévet megelőző augusztus hónapban –kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.

3.   A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején, szeptember hónapban lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges.

4.   Az intézmény a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz.

5.   Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a törvényben előírt maximális csoportlétszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,

·         akiknek mindkét szülője dolgozik,

·         akik nehéz szociális körülmények között élnek.

6.   A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16.00. óráig tartanak

7.   A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és délután 15.30. óráig tart.

8.   A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.

9.   A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes engedélyt adhat.

11.A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök működhetnek:

·         osztályonként egy-egy tanulmányi felelős,

·         nemenként egy tisztaságfelelős.

12.A tanulmányi felelősök megbízatása egy hónapra szól. A tanulmányi felelősök feladatai:

·         gondoskodnak a leckefüzetről, azt vezetik, illetve minden nap az osztálytanító és a napközis nevelő asztalára készítik,

·         figyelik a csoport tagjainak tanulmányi előmenetelét, figyelmeztetik a napközis nevelőt az esetleges tanulással kapcsolatos problémákra,

·         segítenek a házi feladatok ellenőrzésében.

13.A tisztaságfelelősök megbízatása egy hónapra szól. A tisztaságfelelősök feladatai:

·         felügyelnek a napközis terem, valamint a mosdók rendjére, tisztaságára,

·         ellenőrzik a kézmosás, tisztálkodás rendjét,

·         a tanulás végén letörlik a táblát.

A kollégiumra vonatkozó szabályok

 

1.      A kollégiumba történő felvétel a szülő kérésére történik a tanév elején. Indokolt esetben a tanuló felvétele tanév közben is lehetséges.

2.      A kollégium lehetőséget nyújt hétközi itt tartózkodásra vidéki és - szociális rászorultság, védelembe vétel esetén - helyi tanulóink számára. Segítséget nyújt a tanulásban, lehetőséget teremt a szabadidő tartalmas eltöltéséhez.

3.      A kollégium a tanulók felügyeletét a hétfő reggeli érkezéstől a pénteki hazautazásig biztosítja.

4.      A kollégiumból csak a szülő személyes kérésére távozhat a tanuló.

5.      A délelőtti tanórák végén a kollégista tanuló csatlakozik nevelőjéhez az ebédlőben.

6.      A kollégium és az EGYMI épületéből a tanulók a megfelelő kísérettel érkeznek ebédelni, vacsorázni.

7.      Kimenő a kollégiumban hétfőn és szerdán, 1615-től 1715-ig tart.  Az alsós diákok a kimenőt nevelői kísérettel vehetik igénybe. A felső tagozatos diák tanári felügyelet nélkül is kimenőre mehet.

8.       A kollégiumból hazautazókat a buszállomásra a nevelők kísérik.  A hazautazások és hazamenetelek rendszere szülői nyilatkozatok alapján történik, melyre engedélyt az intézményegység-vezetője adhat.

9.      Tanóráról távol maradni nem szabad! Erre engedélyt csak a nevelő adhat.

10.   A hiányzást a szülő/gondviselő kell, hogy jelezze, mert a térítési díjak nyilvántartása ezt követeli.

11.  A kollégium lakóinak tilos:

·           lányoknak a fiúk, fiúknak a lányok folyosóin, hálószobáiban tartózkodni;

·           értéktárgyat, értékes tárgyat elzáratlanul tartani (megőrzésre a nevelők lehetőséget biztosítanak);

·           pihenő-, alvásidő alatt mobiltelefont használni;

·           verekedni, durván viselkedni, trágár módon beszélni;

·           olyan tárgyakat behozni, melyek saját vagy mások testi épségét veszélyeztetik.

 

A kollégium heti rendje:

 

 

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

11.45-14.00

EBÉD

13.30-14.30

Felzárkóztató foglalkozás

Felzárkóztató foglalkozás

Felzárkóztató foglalkozás

Felzárkóztató foglalkozás

1.sz. tanóra

14.30-15.15

1.sz. tanóra

1.sz. tanóra

1.sz. tanóra

1.sz. tanóra

Uzsonna

15.15-15.30

Uzsonna

Uzsonna

Uzsonna

Uzsonna

2.sz. tanóra

15.30-16.15

2.sz. tanóra

2.sz. tanóra

2.sz. tanóra

2.sz. tanóra

hazautazás

16.15-16.30

Szabadfoglalkozás: udvar, levegőzés, séta, kimenő

 

Szabadfoglalkozás: udvar, levegőzés, séta, kimenő

 

 

16.30-18.00

Tematikus

csoportfoglalkozások

TÁMOP

Életpálya és szociális (a és b hét)

Sport-játékfoglalkozás

kézügyes foglalkozás

mese délután

 

18.00-18.30

Vacsora

Vacsora

Vacsora

Vacsora

 

18.30- 19.30

Egyéni foglalkozások

Egyéni foglalkozások

Egyéni foglalkozások

Egyéni foglalkozások

 

19.30-20.00

Tisztálkodás, alsós takarodó

Tisztálkodás, alsós takarodó

Tisztálkodás, alsós takarodó

Tisztálkodás, alsós takarodó

 

21.00

Felsős takarodó

Felsős takarodó

Felsős takarodó

Felsős takarodó

 

 

 

 

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok

1.   A tanuló kötelessége, hogy:

·        óvja saját maga testi épségét, egészségét;

·        óvja társai testi épségét, egészségét;

·        elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő – az iskolai védő-óvó – ismereteket;

·        betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;

·        azonnal értesítse az intézmény valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet; illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;

·        azonnal jelentse az intézmény valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült;

·        megismerje az intézmény épületének kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;

·        rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az intézmény felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

2.   A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:

·        a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;

·        a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;

·        a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.

  1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja.
  2. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

·        fogászat: évente 1 alkalommal,

·        szemészet: évente 1 alkalommal,

·        általános szűrővizsgálat: évente 1 alkalommal,

·        a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,

  1. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát havonta 1 alkalommal, illetve az osztályfőnökök jelzése alapján szükség esetén.

A tanulók tantárgyválasztása

  1. Az intézmény helyi tanterve a tanulók számára az alábbi kötelezően választható tantárgyak tanulását biztosítja:

Hon- és népismeret (5.o.)

1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben (2013/2014-es tanévtől): hit- és erkölcstan ill. erkölcstan

2.      Az intézmény vezetője minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről.

3.      Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek.

4.      A szülő, illetve a szülő és a tanuló az adott tanév kezdetéig az intézményvezető engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

5.      Az intézménybe újonnan beiratkozó tanuló esetében a szülő, illetve a szülő és a tanuló a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az intézményvezetőnek.

 

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

1.      Az intézményben az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le:

·         osztályozó vizsga,

·         pótló vizsga,

·         javítóvizsga.

2.      Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

·         a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

·         engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

·         ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

·         ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

3.      Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, és ezt igazolja.

4.      Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

5.      A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

6.      A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szülei

-         osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két héttel,

-         javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) tudják meg.

 

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében

1.   Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény helyiségeinek használói felelősek:

·         az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért,

·         az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

·         a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,

·        az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

2.      Minden tanuló feladata, hogy az intézmény rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az intézmény udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.

  1. Az intézményben az alábbi tanulói felelősök működnek:

·         osztályonként két-két hetes,

·         folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek,

·         tantárgyi felelősök.

4.   A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki.  A hetesek feladatai:

·   gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);

·   a szünetben a termet kiszellőztetik;

·   a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik;

·   az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik;

·   az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat;

·   ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az intézményvezetőséget;

·   az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.

5.   Az ötödik, hatodik, hetedik és a nyolcadik évfolyamos tanulók – külön beosztás szerint – reggel 7.30. és 8.00. óra között, valamint az óraközi szünetekben az udvaron, valamint folyosókon tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeleteseket az osztályfőnök osztja be. A tanulói ügyeletesek a nevelők utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek az udvar, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók helyes magatartására.

6.   Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök előkészítését. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb.

7.   Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak – a rendezvény lebonyolításával megbízott pedagógus utasításai alapján – közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket és pedagógusokat az intézmény éves munkaterve határozza meg.

A tanulók mulasztásának igazolása

1.   A tanuló hiányzását (távolmaradását, illetve késését) az iskolai foglalkozásokról – tanítási órákról, valamint az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról – igazolni kell.

2.   A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja az ellenőrzőben. Ezen felül engedélyt a távolmaradásra – indokolt esetben – csak az iskola vezetője adhat.

3.   A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.

4.   A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb három tanítási napon belül

·         három napig terjedő mulasztás esetén – egy tanévben egy alkalommal – szülői,

·         egyéb esetben pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását.

Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.

5.   A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül-e az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben a késések idejének összege eléri a negyvenöt percet, az egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.

 

A tanulók jutalmazása

  1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

·         példamutató magatartást tanúsít,

·         vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

·         vagy az osztály, illetve az intézmény érdekében közösségi munkát végez,

·         vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

·         vagy bármely más módon hozzájárul az intézmény jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az intézmény jutalomban részesíti.

  1. Az intézményben – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:

Szaktanári, egyéb foglalkozást tartó nevelői dicséret:

-          helyi versenyeken való részvételért

-          körzeti szinten a versenyen való részvételéért

-          folyamatos, kiemelkedő tantárgyi munkáért

-          a tanuló önmagához mért fejlődése elismeréseként, szorgalmáért

-          rendkívüli esetben

 

Osztályfőnöki dicséret:

-          jól ellátott ügyeletes munkáért (3 hónap)

-          ha valamely ünnepség, rendezvény aktív részese volt

-          osztálybeli kiemelkedő közösségi munkáért

-          körzeti verseny I-VI. helyezés

-          rendkívüli eset

-          megyei versenyen való részvételért

Intézményvezetői dicséret:

-          megyei versenyen való I-VI. helyezésért

-          bármely országos szintű versenyen való részvételért

-          a tanév során nyújtott kiemelkedő teljesítményért

Tantestületi dicséret:

-          a tanév során nyújtott kiemelkedő teljesítményért, magaviseletért, szorgalomért

Év végi jutalmazások:

jó tanuló, jó sportoló ill. sportmunkáért

 - intézményünk legmagasabb jutalmazási formája:  Jó Tanuló, Jó Sportoló”,amelynekodaítéléséről a nevelőtestület dönt.

oklevél és könyv:

- tanulmányi eredmény kitűnő, jeles vagy kiválóan megfelelt,

- ha a tanulmányi eredmény 4,8 felett, magatartás 5, szorgalom 5 és kiemelkedő közösségi munka

könyv: szaktanárral történő egyeztetés után művészeti és/vagy sporttevékenységért.

 

  1. A dicséreteket minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
  2. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:

·         szaktárgyi teljesítményért,

·         példamutató magatartásért,

·         kiemelkedő szorgalomért,

·         példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért

dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.

  1. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.
  2. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az intézmény közössége előtt vehet át.
  3. Az intézményen kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók intézményvezetői dicséretben részesülnek.
  4. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

  1. Azt a tanulót, aki

·         tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

·         vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,

·         vagy igazolatlanul mulaszt,

büntetésben lehet részesíteni.

  1. Az iskolai büntetések formái

·         szaktanári figyelmeztetés,

·         egyéb foglalkozást vezető nevelői figyelmeztetés,

·         osztályfőnöki figyelmeztetés,

·         osztályfőnöki intés,

·         osztályfőnöki megrovás,

·         intézményvezetői figyelmeztetés,

·         intézményvezetői megrovás,

·         tantestületi megrovás.

  1. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.
  2. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

·         az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;

·         az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;

·         a szándékos károkozás;

·         az intézmény nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

·         ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

  1. A büntetést minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
  2. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelése után – az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével – az intézmény vezetője határozza meg.
  3. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

Térítési díj befizetése, visszafizetése

1.      Az önkormányzat által megállapított étkezési térítési díjat havonta előre, legkésőbb az adott hónap 15. napjáig kell befizetni, a tanév elején az általa kiadott szülői tájékoztató szerint.

2.      Az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja a konyha üzemeltetője, vagy ha ez nem lehetséges, a szülő részére postai úton visszajuttatja, amennyiben ilyen esetben az étkezést a szülő vagy a tanuló 1 nappal előre, de legkésőbb a tárgynap reggel 9 óráig az étkezésért felelős dolgozónál lemondja.

 

A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok

1.      A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek.

2.      Az intézményvezető – az osztályfőnökök közreműködésével – minden tanév végén tájékoztatja a szülőket

·         azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben az iskolában szükség lesz,

·         az intézménytől kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről,

·         arról, hogy az intézmény milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez,

·         arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre.

3.      Az intézmény a szülők jelentkezése alapján minden tanév végén felméri, hogy a tanulók közül a következő tanévben kik lesznek jogosultak ingyenes tankönyv – normatív kedvezmény – igénybevételére. Ehhez a szülőknek az ingyenes tankönyv iránti igényüket a jogszabály által előírt igénylő lapon jelezniük kell. Ennek benyújtásával együtt az osztályfőnököknek be kell mutatniuk az ingyenes tankönyvre – a normatív kedvezményre – való jogosultságot igazoló iratokat is.

4.      Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején a városi könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az intézmény annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá.

5.      A tanulók az intézménytől kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni a városi könyvtárba.

6.      Az intézménytől kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az intézmény részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az intézményvezető dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

7.      Az intézmény biztosítja, hogy az egyéb foglakozásokon, a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.

8.      A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél a szociális támogatás megállapításának – házirendben szereplő – elveit kell figyelembe venni.

9.      Amennyiben a városi könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon szükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre.

10.  A városi könyvtár állományában levő tankönyveket a szülők és a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják.

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába

  1. A tanulók az intézménybe a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgot csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az órát tartó nevelőnek.
  2.  Az iskola területére mindenki saját felelősségére hozhat be mobil telefont. A tanórák védelme érdekében a mobil telefont és egyéb elektronikus eszközt kikapcsolt állapotba kell helyezni a tanórák és a szünetek időtartamára. Aki ezt megszegi, fegyelmi vétséget követ el. Első alkalommal szóbeli figyelmeztetésben részesül, ismétlődés esetén írásbeli figyelmeztetésben.
  3. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló értéktárgyaival kapcsolatban, amelyek nem hozhatók összefüggésbe a tanuló tanulmányai folytatásával.
  4. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az intézménybe a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az intézménybe hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az intézmény csak a szülőnek adja át.


A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai

1.      A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet előírásai alapján intézményünk minden iskolánkba jelentkező tanulót felvesz, aki a fenntartó által meghatározott kötelező beiskolázási körzetben lakik.

2.      Amennyiben intézményünk ezek után további felvételi (átvételi) kérelmeket is teljesíteni tud, először az intézménybe jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat veszi fel. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye intézményünk településén vagy körzetében található.

3.      Amennyiben intézményünk ezek után is tud még felvételi (átvételi) kérelmeket teljesíteni, ezt – a felvételi (átvételi) kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt legalább tizenöt nappal – nyilvánosságra kell hozni.

  1. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi (átvételi) kérelmének teljesítése után a jelentkezők közül először a sajátos nevelési igényű tanulókat vesszük fel, majd azokat, akiknek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló

·         szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő,

·         testvére intézményünk tanulója

·         munkáltatói igazolás alapján a szülő munkahelye az intézmény beiskolázási körzetében található,

·         az intézmény a tanuló lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) számítva egy kilométeren belül található.

  1. A sajátos nevelési igényű és sajátos helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre az intézmény további felvételi kérelmeket is teljesít. Ha ilyenkor több felvételi kérelem érkezik az intézménybe, mint a felvehető tanulók száma, akkor a felvételről az intézmény sorsolás útján dönt.
  2. A sorsolás lebonyolításának szabályai:

·         A sorsolás nyilvános.

·         A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtó szülőket meg kell hívni.

·         A meghívónak tartalmaznia kell a sorsolás helyszínét, a sorsolás időpontját, a sorsolásban érintett tanulók számát, valamint a felvehető tanulók számát.

·         A sorsolás helyszíne az intézmény épülete.

·         A sorsolást a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napja után tizenöt napon belül le kell bonyolítani.

·         A sorsolást az ez alkalomra létrehozott sorsolási bizottság szervezi meg és bonyolítja le.

·         A sorsolási bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, az intézményi tanács és a szülői szervezet képviselője, a leendő első osztályos tanítók, az intézményvezető-helyettes, a jegyzőkönyvvezető.

·         A sorsolási bizottság elnöke: az intézményvezető-helyettes.

·         A sorsolás elején a megjelent szülőkkel ismertetni kell a sorsolás menetét és a sorsolási bizottság tagjait.

·         A felvételi kérelmeket jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt kell behelyezni a sorsolási urnába.

·         Az urnából a sorsolási bizottság egyik tagja veszi ki egyesével a borítékokat, majd mindenki számára jól hallhatóan felolvassa a borítékban levő tanuló nevét.

·         Az egymás után kihúzott tanulók nevét a jegyzőkönyvvezető a kihúzás sorrendjében azonnal rögzíti a jegyzőkönyvben.

·         A sorsolás eredményeképpen minden jelentkezőt rangsorolni kell.

·         A sorsolás menetéről a sorsolás közben jegyzőkönyvet kell felvenni.

·         A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a sorsolás időpontját, a sorsolás helyszínét, a sorsolási bizottság tagjainak nevét, a felvételi kérelmet benyújtó szülők és tanulók nevét, a felvehető tanulók számát, a kihúzás sorrendjében a tanulók nevét, a sorsolás eredményeképpen az intézménybe felvett és az elutasított tanulók nevét, a keltezést, valamint a sorsolási bizottság elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

·         Az elkészült jegyzőkönyvet a sorsolás végén a jelenlevőkkel ismertetni kell.

7.      A sorsolás után az intézmény vezetője – sorsolás eredményének megfelelően – a felvételről, illetve a felvétel elutasításáról határozatot hoz, melyet hivatalos formában eljuttat a felvételi kérelmet benyújtó szülőknek.


A házirend elfogadásának és módosításának szabályai

1.      A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az intézményvezető készíti el.

2.      A házirend tervezetét megvitatják az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályok, és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az intézmény vezetőjét.

3.      A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola vezetőjéhez.

4.      A házirend tervezetéről az intézményvezető beszerzi az intézményi tanács és az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét.

5.      Az intézményvezető a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az intézményvezető beszerzi az igazgatótanács, az iskolai szülői szervezet, valamint a diákönkormányzat véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban.

6.      Az intézményvezető a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, beszerzi a fenntartó egyetértését.

7.      A házirendet a nevelőtestület fogadja el.

8.      Az érvényben levő házirend módosítását kezdeményezheti az intézmény fenntartója, illetve – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – az intézményvezető, a nevelőtestület, az intézményi tanács, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A házirend elfogadására és jóváhagyásáravonatkozó záradékok

 

A Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Kollégium házirendjét a nevelőtestület a 2014. év augusztus 22. napján tartott ülésén előzetesen véleményezte.

 

……………………….             …………………….                       ……………………..

jegyzőkönyvvezető                 jegyzőkönyv hitelesítő                  jegyzőkönyv hitelesítő

 

 

A Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Kollégium Házirendjét az intézmény diákönkormányzata a 2014. 09. 11. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

           

            …………………….                                                 …………………….

            DÖK elnöke                                                              jegyzőkönyvvezető

 

 

A Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Kollégium Házirendjét a szülői szervezet a 2014. 09. 11. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

           

            …………………….                                                 …………………….

            Szülői Szervezet elnöke                                            jegyzőkönyvvezető

 

 

A Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Kollégium Házirendjét a nevelőtestület a 2014. év november 17. napján tartott ülésén elfogadta.

 

……………………….             …………………….                       ……………………..

jegyzőkönyvvezető                 jegyzőkönyv hitelesítő                  jegyzőkönyv hitelesítő

 

 

A  Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Kollégium Házirendjét az intézményi tanács 2014. év december hó 15. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az intézményi tanács véleményezési jogát jelen Házirend felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.

 

Kelt: Nagybajom, 2014. év december hónap 15. nap

 

.............................................

intézményi tanács elnöke

 

 

A Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Kollégium Házirendjét a mai napon jóváhagytam.

Kelt: Nagybajom, 2014. december 15.                                                                                                                                                                .................................................

                                                                                              Intézményvezető