Pedagógia Program 2014-2015

ISKOLÁNKRÓL. 3

N E V E L É S I  P R O G R A M... 4

PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK.. 4

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI6

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK.. 9

ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM... 10

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV.. 11

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM... 12

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK.. 13

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK.. 14

A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI18

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI21

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE  23

AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK –  A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI28

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI33

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI34

H E L Y I   T A N T E R V.. 35

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK   35

ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV)35

KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS INTÉZMÉNYÜNKBEN.. 37

A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI41

A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE  41

A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA.. 46

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE. 46

A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK.. 49

AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI BESZÁMOLTATÁSOK  RENDJE, A FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT SZÓBELI ÉS ÍRÁSBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI50

FEJLESZTŐ PROGRAM A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSÉHEZ. 53

KOLLÉGIUM... 60

ALAPELVEK, CÉLOK.. 60

A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei61

Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok.. 63

A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei64

A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások.. 64

A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei65

A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység.. 65

A kollégium hagyományai66

Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái66

Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek.. 67

Kompetencia alapú oktatás-nevelés. 67

A PEDAGÓGIAI PROGRAM  ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK   69

 


 

 „A pedagógusi hit, mely inkább a természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddiginél többre) taníthatók.”

/Németh László/

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ISKOLÁNKRÓL

 

 

Iskolánk, a Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Kollégium állami fenntartású és működtetésű intézmény. Az iskolában normál  tagozaton folyik a nagybajomi és a környékről bejáró gyerekek nevelése, oktatása; a  szakszolgálat által a logopédiai és a gyógytestnevelési ellátásuk, ill. a kollégiumban a vidéki tanulóinkról való gondoskodás.

Iskolánk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Alapító okiratunk szerint köznevelési alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek nevelése és oktatása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik, a Pálmajori és a Jákói Tagintézmény pedig 1-4. összevont évfolyammal. A kollégiumban az általános iskolás tanulók mellett az SNI tanulók ellátása is megvalósul.

A beiskolázási körzetünkben jelentős a hátrányos helyzetű családok száma, akiknek iskolázottsága, a foglalkoztatásban való részvétele alacsony. Ebből a környezetből érkezik iskolánk tanulóinak nagy része. Az értelmiség aránya nem számottevő. A nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül is megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását és a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését.

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni.

Az iskolai nevelő és oktató munkánkban figyelmet fordítunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére; a hazaszeretetre nevelésre; az eltérő vallású, kultúrájú gyerekek együttélésének elfogadására.

Iskolánk pedagógusainak fő célja: emberséget és tudást adni a nálunk oktatott tanulóknak.

 

 

N E V E L É S I  P R O G R A M

PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

 

- iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -

 

 

            A Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Kollégiumban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

1.      Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

            Ennek keretében:

-          a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk;

-          a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe;

-          a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük;

-          diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük;

-          minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájukban és életüknek egyéb problémáiban;

-          az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk.

 

2.      Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből.

Ennek érdekében:

-          a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

-          iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben;

-          az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk;

-          fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,

-          szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen;

-          törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre;

-          segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót; megelőzni, felismerni a rosszat;

-          törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására;

-          szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet;

 

 

3.      Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében.

Ennek érdekében:

-          rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal;

-          igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai;

-          ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a tankerületben található iskolákkal és a közművelődési intézményekkel;

-          nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

4.      Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget.

Ennek érdekében:

-         Segítünk a hátrányos szociokulturális környezetből érkezett tanulók felzárkóztatásában; beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségeiknek leküzdésében.

-         A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inkluzív nevelésben valósul meg, melyben fejlesztésük a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést.

-         A habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelési-oktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való alkalmazkodásra.

-         A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása olyan szakmaközi együttműködésben, nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely az egyéni szükségletekhez igazodó eljárásokat, időkeretet, eszközöket, módszereket, terápiákat alkalmaz, és figyelembe veszi  a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó tantárgyi tartalmakat.

-     Az egyéni bánásmód elvét alkalmazva differenciálás, egyéni segítség biztosítása, a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődési ütemét figyelembe véve. Nem csupán egyéniségük, jellemük fejlesztésére; önállóságuk, felelősségtudatuk és függetlenségük megélésére kell nevelni a tanulókat, hanem a különbözőségek elfogadására, megértésére is.

5.      Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

-          humánus,

-          erkölcsös,

-          fegyelmezett,

-          művelt,

-          kötelességtudó,

-          érdeklődő, nyitott,

-          kreatív, alkotó,

-          becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

-          képes a problémák érzékelésére és megoldására,

-          gyakorlatias,

-          képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

-          jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

-          van elképzelése a jövőjét illetően,

-          becsüli a tudást,

-          öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

-          ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

-          képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,

-          tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

-          képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,

-          a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

-          ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

·         nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

·         a természet, a környezet értékeit,

·         más népek értékeit, hagyományait,

·         az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

-          a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,

-          ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

-          ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,

-          ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,

-          viselkedése udvarias,

-          beszéde kulturált,

-          társaival együttműködik,

-          szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

-          képes szeretetet adni és kapni,

-          szereti hazáját,

-          megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

-          szellemileg és testileg egészséges, edzett,

-          egészségesen él,

-          szeret sportolni, mozogni,

-          megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében.

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

 

 

 

 

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

 

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából az alábbi kiemelten fontos értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

 

1.      Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

2.      Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egész­séges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).

3.      Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

4.      Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

5.      A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

6.      Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

7.      A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

8.      A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

9.      A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

10.  Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

 

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Célunk a sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosságból eredő hátrányának megelőzése, csökkentése, a hiányzó, vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a funkciók egyensúlyának kialakítása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása, a meglevő funkciók bevonásával. Az egyéni sikereket segítő funkciók fejlesztése, a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása.

Feladataink az SNI tanulók nevelésében:

  • A sérülésspecifikusság szerinti fejlesztése, speciális terápia, egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, szükség esetén speciális eszközök biztosítása.
  • Megfelelő tanulásszervezési formákkal és módokkal biztosítani, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált, az egyéniesített fejlesztés, eltérő képességekhez, viselkedéshez való alkalmazkodás.
  • Olyan tanulási környezetet, speciális módszerek, tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, amelyben sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel, gazdag feladattárral, speciális eszközök alkalmazásával valósul meg a készség- és képességfejlesztés.
  • A pedagógus a tanórai tevékenységek/foglalkozások tervezésébe építse be a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat, a státuszfelvétel (gyermek/tanuló megfigyelés, teljesítmény-elemzés, ismeret, képesség, attitűd) eredményeit, – szükség esetén – változtasson eljárásain, módszerein.
  • A pedagógus a tananyag adaptálásánál, feldolgozásánál vegye figyelembe az egyes tanulók fejlettségi szintjét, a támogatás szükséges mértékét, a tantárgyi tartalmak a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó specifikus jellemzőit, az irányelvekben foglaltakat.
  • Az egyéni haladási ütem biztosítására egyéni fejlesztési és tanulási terv készítése, individuális módszerek, technikák alkalmazása.
  • A pedagógus működjön együtt a gyermek/tanuló fejlesztésében résztvevő szakemberekkel.

 

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

 

 

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

1.      Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

- Követelés.

- Gyakoroltatás.

- Segítségadás.

- Ellenőrzés.

- Ösztönzés.

- A tanulói közösség

  tevékenységének

  megszervezése.

- Közös (közelebbi vagy

  távolabbi) célok kitűzése,

  elfogadtatása.

- Hagyományok kialakítása.

- Követelés.

- Ellenőrzés

- Ösztönzés.

2.      Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés.

- Tények és jelenségek

   bemutatása.

- Műalkotások bemutatása.

- A nevelő személyes

   példamutatása.

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.

- A követendő egyéni és   csoportos minták kiemelése   a közösségi életből.

3.      Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- Magyarázat, beszélgetés.

- A tanulók önálló elemző

   munkája.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.

- Vita.

 

 

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

-        Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége  a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

-        Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.

-        Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.

-        Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

 

 

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

 

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1.      A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

2.      A tanulók értelmi nevelése.

Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

3.      A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

4.      A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

5.      A tanulók akarati nevelése.

Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

6.      A tanulók nemzeti nevelése.

Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

7.      A tanulók állampolgári nevelése.

Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

8.      A tanulók munkára nevelése.

Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

9.      A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.

Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

Az SNI tanulók nevelése során a fejlesztési területek mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja, az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése szakmai és szakmaközi együttműködéssel valósul meg. A személyiségfejlesztés alapja a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és a pedagógus tanulókra vonatkozó megfigyelése, a fejlődés folyamatos nyomon követése és önmagához mért értékelése.

 

 

ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

 

1.      Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

-        a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

-        tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

-        a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

·      a táplálkozás,

    • az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,

·      a családi és kortárskapcsolatok,

·      a környezet védelme,

·      az aktív életmód, a sport,

·      a személyes higiénia,

·      az elsősegély-nyújtás alapismeretei,

·      a szexuális fejlődés területén.

2.      Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

3.      Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a)      a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:

-          testnevelés órák;

-          játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon;

-          az iskolai sportkör foglalkozásai;

-          tömegsport foglalkozások;

-          úszásoktatás (lehetőség szerint).

b)      a helyi tantervben szereplő testnevelés, környezetismeret, természetismeret, biológia, erkölcstan, életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgyak tananyagai;

c)      az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

d)     évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

e)      az általános iskola tanulóinak az ÖKO-projekt keretében komplex feladatok és tevékenységek végrehajtása;

f)       az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

-          minden évben egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése;

g)      az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele:

-          évente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;

-          a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

 

 

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

 

 

1.      Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

-          ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

-          ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;

-          ismerjék fel a vészhelyzeteket;

-          tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

-          sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

-          ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

-          sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

 

2.      Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

-          a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

-          a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegélynyújtás alapismereteit;

-          a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3.      Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében

-          tanulóink bekapcsolódnak az elsősegélynyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

-          támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

4.      Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

-          a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

 

TANTÁRGY

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

természetismeret

-          sebellátás

-          vérzéscsillapítás

biológia

-          rovarcsípések

-          légúti akadály

-          artériás és ütőeres vérzés

-          komplex újraélesztés

kémia

-          mérgezések

-          vegyszer okozta sérülések

-          savmarás

-          égési sérülések

-          forrázás

-          szénmonoxid-mérgezés

fizika

-          égési sérülések

-          forrázás

testnevelés

-          magasból esés

 

-          Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele évente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5.      Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások  évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

 

 

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

 

1.      Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

-          a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

-          tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

-          a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

·      a környezet fogalmával,

·      a földi rendszer egységével,

·      a környezetszennyezés formáival és hatásaival,

·      a környezetvédelem lehetőségeivel,

·      lakóhelyünk természeti értékeivel,

·      lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

 

2.      A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

 

3.      Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a)      a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, technika, életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgyak tananyagai

b)      az ötödik-kilencedik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

c)      az ÖKO-projekt az általános iskolás tanulóknak;

d)     a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

-          minden évben  egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése a környékre a környezeti értékek felfedezésére;

-          évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése: a Föld napja, a víz világnapja, a madarak, fák napja alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel;

-          minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen;

-          a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában;

-          rendszeres téli madáretetés;

-          erdei iskola a mindenkori 6. évfolyamnak - a TÁMOP 3.1.4. pályázat innovációja.

 

 

 

 

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

 

 

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

 

1.      A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

2.      A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától, az önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

3.      Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

4.      A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

5.      A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

6.      A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációjának elősegítése a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő nevelésükkel.

Feladat: az osztály közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

 

 

 

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

 

1.      A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

 

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a)      A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsák.

b)      A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

c)      Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

 

Az egységes alapokra épülő differenciálás

 

Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához.

A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése.

A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni:

-          Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

-          A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.

-          Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.

-          Az oktatási folyamat alkalmazza a kooperatív tanulás technikáit, formáit.

-          Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.

-          A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

-          A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

 

2.      Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik:

 

a)      Hagyományőrző tevékenységek

·                    Fontos feladat az iskola névadójának, Csokonai Vitéz Mihály emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megrendezésre kerülő Csokonai-napok, illetve a Csokonai-est.

·                    Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: tanévnyitó, 1849. október 6-a, 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján, karácsonykor, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.

·                    Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a holokauszt áldozatainak emléknapján.

·                    Évenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló digitális iskolai évkönyv kerül kiadásra.

b)      Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az intézményvezető által megbízott pedagógus segíti.

c)      Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórait, ebédet, uzsonnát) vagy ebédet (menzát) biztosít a helyi önkormányzat. Az étkezési térítési díjakat az önkormányzat által meghatározott módon kell befizetni.

d)     Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

·                    Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.

·                    A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból.

·                    További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév végén az iskola nevelőtestületének javaslata alapján a KIK dönt.

·                    A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt,

-                     akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi,

-                     akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.

e)      Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

f)       Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév végén az iskola nevelőtestületének javaslata alapján a KIK dönt.

g)      Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

h)      Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára a TÁMOP 3.1.4 pályázat fenntartására tekintettel projektoktatást, témaheteket szerveznek. Az ÖKO-projekt  három hetet meghaladó tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A projektheteket a tanulócsoportok – ismereteket összegző bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a témanapok, amelyek az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A  témahetet felmenő rendszerben szervezzük meg, két alsós osztály részvételével. A feldolgozásra kerülő témát, ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg.

i)        Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából.

j)        Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szervezhetnek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

k)      Erdei iskolák, táborozások.  A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások. A TÁMOP 3.1.4 pályázat innovációja az „Élet az erdőben” című erdei iskolai program a korosztálynak megfelelően és a tananyaghoz szorosan illeszkedve megismerteti a tanulókat az erdei élővilággal, környezettudatos magatartásra ösztönöz, közösségfejlesztést épít. Példákkal mutatja be a környezet és az erdő élőlényei között meglévő ok-okozati összefüggéseket. Elsajátíttatja az erdőjárás szabályait az erdő és az ember egészségének védelme érdekében. Megláttatja az erdők gazdasági értékét és a bioszférában betöltött szerepét. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni

l)        Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. A TÁMOP 3.1.4 pályázat „Múzeum és iskola” innovációjában célunk, hogy az általános iskola 4-8. osztályos diákjait –a helytörténeti gyűjtemény jellegéből adódóan - segítsük az iskolában tanult ismeretek elmélyítésében, illetve lehetőséget biztosítsunk számukra a tapasztalatok útján szerzett ismeretek elsajátításához. Fontosnak tartjuk diákjaink helyi értékekkel, hagyományokkal való megismertetését. Ezáltal szeretnénk felkelteni a településhez tartozás érzését is. A tanulás a megszokottól eltérő környezetben hatékonyabb lehet, ha megfelelő, interaktivitásra építve történik, érzelmi hatást és élményt vált ki. Kapcsolódási pont a nagybajomi Sárközy István Helytörténeti Gyűjtemény és az általános iskola 4-8. osztályos tananyagok, témakörök között.

m)    Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

A TÁMOP 3.1.4 pályázat „Család - kultúra - iskola” elnevezésű innovációjának célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és családjaik számára szervezett tartalmas programok során biztosítsuk az egyenlő hozzáférést a kultúrához. Javítsuk az iskola – tanár - szülő kapcsolatát. Reméljük, hogy ennek eredményeként jelentős mértékben nő a szülő érdeklődése az iskolai élet és gyermeke tanulmányi és közösségi munkája iránt.

n)      Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható városi könyvtár segíti együttműködési megállapodás alapján.

o)      Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

p)      Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak  hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

 

 

A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI

 

A pedagógusok alapvető feladatai

        A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

        Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

        Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt, gyógypedagógusok esetén ötven százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

        Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

        A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.

        Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.

        Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

        A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

        A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

        Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

        A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás

        Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

        A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).

        Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

        A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon.

        Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon.

        A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

        A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.

        Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.

        A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

A tehetséges tanulók gondozása

        Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

        Iskolai tanulmányi, sport- és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, ill. a szervezésben való segítség.

        Részvétel az iskolai tanulmányi, sport- és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.

        A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése

        Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.

        A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

        A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.

        A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító- vagy osztályozóvizsgára.

        Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása

        Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).

        Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).

        Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

        A nevelők, a gyerekek és a szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel

        Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

        Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.

        Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

Munkafegyelem, a munkához való viszony

        A munkaköri kötelességek teljesítése.

        Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.

        Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.

        Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében

        Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

        Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

        Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

        Belső továbbképzések, előadások, bemutatóórák szervezése, megtartása.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés

        Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.

        Továbbképzéseken való részvétel.

        A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

        Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

Az iskolai munka feltételeinek javítása

        Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.

        Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

        Az iskolai alapítvány működésének segítése.

        Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).

        Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltetőeszközök tervezése, kivitelezése.

        Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

         

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában

        Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

        Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

        Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

Aktív részvétel a tantestület életében

        A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.

        Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének,  rendezvényeinek szervezésében; a szervezés segítése.

        Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

Az iskola képviselete

        A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

        Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

        Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.

        Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.

        Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

        A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

        Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

A vezetői feladatok ellátása

        Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.

        Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.

        A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal

        A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

        Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.

        Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

        Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

 

 

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI

 

    1. Az osztályfőnök feladatai

        Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.

        Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

        Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítását és elfogadását.

        Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

        Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

        Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

        Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

        Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

        Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

        Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.

        A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.

        Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

        Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

        A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

        Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

        A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadóórákat szervez.

        Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

        Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

        Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.

        Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

        Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

        Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

        Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

        Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.

        Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

        A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

        Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

        A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.

        Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

        A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.

        Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).

        Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

        Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

        Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.

        Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

        Vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

        Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).

        Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

        Koordinálja az SNI tanulók ellátásában érintett szakemberek munkáját, segíti a szülőkkel való kapcsolattartás formáit.

        Koordinálja az SNI tanulók esetén az egyéni fejlesztés tervezésének folyamatát (egyéni fejlesztési terv készítésének koordinációja).

        Nyomon követi, figyeli az SNI tanulók szakértői véleményének érvényességét.

        Figyelemmel kíséri az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alóli mentesítés megvalósításának gyakorlatát.

        Az osztály és szülőközösségben előkészíti az SNI tanulók fogadását.

         Szükség szerint, a jogszabályban meghatározott módon kezdeményezi a tanuló szakértői vizsgálatát, véleményezése korrekt, szakmailag megalapozott.

 

    1. Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi a felső tagozaton.

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése

a)      A tanév elején összeállított munkaterv

-          Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.

-          Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).

b)      Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán

-          Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.

-          Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

-          Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

 

 

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

 

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

Munkánk során kiemelten kezeljük

-          a sajátos nevelési igényű;

-          a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;

-          a kiemelten tehetséges;

-          a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. Az intézmény befogadó iskola, vállalja a sajátos nevelési igényű: tanulásban akadályozott, hallássérült, beszédfogyatékos, mozgásszervi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzdő) gyermekek, tanulók ellátását.

 A habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelési-oktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való környezeti alkalmazkodásra. Pedagógiai szemléletét a sokszínűség felismerésére, elismerésére törekvés, a tanulók egyéni sajátosságihoz igazodó, az együttnevelést, a tehetséggondozást szolgáló tanulásszervezési módok alkalmazása jellemzi.

 A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók sérülés specifikus egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, az irányelvben megadott módosítások figyelembevételével. Az adaptációs folyamatban a pedagógusok - a fogyatékosság típusának megfelelően – csökkentik a tananyagot, átütemezik a feldolgozást, speciális módszereket, technikákat alkalmaznak; speciális technikai eszközöket használnak, a tanuló számára előnyös ismeretelsajátítási módszert preferálnak, az irányelvekkel összhangban.

 

Adaptációs tevékenység

Hallássérült tanuló esetén:

·         a pedagógus figyelembe veszi a hallássérülés következményeként kialakult kommunikációs nehézségeket, a szókincs esetleges elmaradását, a szóbeli, írásbeli kifejezőkészség fejlettségi szintjét, a grammatikai hibákat és a kiejtési problémákat;

·         speciális eszközök biztosítása;

·         a NAT fejlesztési feladatai az irányadóak, a fejlődési út és mód a tanulók egyéni fejlődésének függvénye, a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez történik a differenciálás, redukálás, az ismert tananyag helyettesítése.

Tanulásban akadályozott tanulók esetén:

·         a fejlesztési területek megegyeznek a NAT-ban leírtakkal, de azok mélysége, időigénye, mennyisége, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul;

·         az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során fontos a vezetés, a folyamatos segítségnyújtás, az irányítás;

·         a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés, a képi rávezetés;

·         a feldolgozás és fejlesztés idejének növelése, lassabb tempó biztosítása.

 

Beszédfogyatékos tanuló esetén:

·         a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet;

·         a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással, indokolt esetben a bevezető szakasz, az első évfolyam tananyagának két tanévre oszlik el.

 

Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetén:

·         a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől; indokolt esetben széthúzható az első évfolyam két tanévi időtartamra;

·         speciális tanulásszervezési módok, eljárások, értékelés, eszközhasználat;

·          az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés.

Tanulóink a tanórákon kívül a törvény által biztosított keretek között egyéni fejlesztési terv alapján egyéni és kiscsoportos szervezeti formákban pedagógiai célú rehabilitációs, felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. A fejlesztés napköziben és szabadidős tevékenységekben is megjelenik. Munkánkat segítik az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és a megyei szakszolgálat utazó tanárai.

A tanulók képességeit folyamatosan értékeljük.  A tantárgyi értékelés alól felmentett tanulókat szövegesen értékeljük, konzultálunk a szaktanárokkal, a szülőkkel és megjelöljük a további feladatokat.

A rehabilitációs tevékenységek jellege:

        órai differenciált foglalkozás,

        komplex képességfejlesztés,

         logopédiai terápia,

         pszichoterápia,

         gyógytestnevelés,

         pedagógiai célú rehabilitációs fejlesztő foglalkozások egyéni fejlesztési terv szerint.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:

§  gyógypedagógus végzettségű pedagógus igénybevétele,

§  a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,

§  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,

§  a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,

§  speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,

§  képességfejlesztő játékok, eszközök, számítógépek fejlesztő programokkal.

Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt célok :

        az egészséges énkép és önbizalom kialakítása,

        a kudarctűrő-képesség növelése,

        az önállóságra nevelés,

        a tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése,

        a túlterhelés elkerülése a tanulási folyamatban,

        önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása,

        pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése az illetékes bizottságokkal, szakszolgálatokkal,

        a tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása.

 

  1. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

        szoros kapcsolat a helyi óvodával, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,

        az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

        felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

        egyéni foglalkozások;

        nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

        a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

        iskolai sportkör, szakkörök;

        a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

        szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

        a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

        a szülőkkel való együttműködés;

        családlátogatások;

        szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

        szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

 

  1. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:

        az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

        a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;

        egyéni foglalkozások;

        iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);

        a városi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

        a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

        iskolai sportkör, szakkörök;

        a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

        szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

 

  1. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek

        szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,

        az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

        felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

        egyéni foglalkozások;

        az Útravaló –MACIKA programban a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen;

        nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

        a városi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

        a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

        iskolai sportkör, szakkörök;

        a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

        szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

        a szülőkkel való együttműködés;

        családlátogatások;

        szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

        szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK –  A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI

 

Az iskola közösségeinek együttműködése

 

Az intézményvezetőség és a nevelőtestület együttműködése

1.      A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.

2.      Az együttműködés fórumai:

-          az intézményvezetőség ülései,

-          az iskolavezetőség (az igazgatótanács) ülései,

-          a különböző értekezletek,

-          megbeszélések.

3.      Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.

4.      Az intézményvezetőség az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.

5.      Az iskolavezetőség  (igazgatótanács) tagjai kötelesek:

-          az iskolavezetőség (igazgatótanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,

-          az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézményvezetőség, az iskolavezetőség (igazgatótanács) felé.

6.      A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézményvezetőséggel, az iskola vezetőségével, az igazgatótanáccsal.

 

A szakmai munkaközösségek együttműködése

1.      Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.

2.      A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:

-          a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,

-          iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,

-          iskolán kívüli továbbképzések,

-          a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.

3.      A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatótanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

 

Az igazgatótanács és az iskola közösségeinek együttműködése

1.      Az igazgatótanács az iskola közösségeivel az igazgatótanács teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot.

2.      Az igazgatótanács tagjai rendszeres időközönként – évente legalább két alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az igazgatótanács tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az igazgatótanács felé továbbítani.

3.      Az igazgatótanács ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt:

-          az intézményvezető,

-          a tagintézmények vezetői,

-          az intézményi tanács tagjai

-          szülői szervezet vezetője,

-          reprezentatív szakszervezet vezetője,

-          diákönkormányzatot segítő tanár.

4.      Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola intézmény vezetője rendszeresen – évente legalább két alkalommal – köteles tájékoztatni az igazgatótanácsot.

 

A szülői szervezet és az iskola közösségeinek együttműködése

1.        A szülői szervezet az iskola közösségeivel a teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot.

2.      Tagjai rendszeres időközönként – évente legalább két alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket a tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az intézményvezető felé továbbítani.

3.      A szülői szervezet ülésein meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt:

-          az intézmény vezetője,

-          az aktuálisan érintett osztályfőnökök, és pedagógusok.

4.      Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az intézményvezető rendszeresen – évente legalább két alkalommal – köteles tájékoztatni a szülői szervezetet.

 

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése

1.      A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézményvezető, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

-          az intézményvezető legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

-          a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

-          az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

2.      A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

3.      A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az intézmény vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az igazgatótanácshoz fordulhatnak.

4.      A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az igazgatótanáccsal.

 

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

1.      A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.

2.      A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.

3.      A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

4.      A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:

-          a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);

-          tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;

-          sportélet;

-          túrák, kirándulások szervezése;

-          kulturális, szabadidős programok szervezése;

-          a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).

5.      Ezekben a kérdésekben

-          az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;

-          a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az intézményvezetőnek ki kell kérnie.

6.      Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az intézményvezető felé.

7.      A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

-          az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt

-          a házirend elfogadása előtt.

8.      A diákönkormányzatot az iskola intézmény vezetőségével, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.

9.      Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

 

A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése

1.      A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető és az osztályfőnökök tájékoztatják:

-          az intézményvezető legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

-          az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

2.      A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a)      Egyéni megbeszélések

Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között.

b)      Családlátogatás

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

c) Szülői értekezlet

Feladata:

-          a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása;

-          a szülők tájékoztatása;

·         az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

·         az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

·         a helyi tanterv követelményeiről,

·         az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

·         saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

·         a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

·         az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

·         a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola intézményvezetősége felé.

      d) Fogadóóra

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

       e) Nyílt tanítási nap

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

      f)  Írásbeli tájékoztató

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.  

3.      A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

4.      A szülők, a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézmény vezetőségéhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz fordulhatnak.

5.      A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével vagy igazgatótanáccsal.

6.      A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola vezetőjétől, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

7.      Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie.

8.      A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

-          az iskola honlapján;

-          az iskola fenntartójánál;

-          az iskola irattárában;

-          az iskola nevelői szobájában;

-          az iskola vezetőjénél;

-          az intézményvezető helyetteseinél;

-          a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél.

 

2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai,
együttműködése iskolán kívüli intézményekkel

 

1.      Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

-          Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ – 1051 Budapest, Nádor u. 32.

-          Az intézmény működtetőjével: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ – 1051 Budapest, Nádor u. 32.

-          A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Nagybajom Város Polgármesteri Hivatala, 7561 Nagybajom, Fő u. 40.

                Jákó község Polgármesteri Hivatala

                Pálmajor község Polgármesteri Hivatala

-          A megyei pedagógiai intézettel: KE Pedagógus-továbbképző és Szolgáltató Intézet, 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 10.

-          A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel:

-          Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Nagybajomi Tagintézménye, Nagybajom Kossuth u. 1.

Kolping Katolikus Szakiskola, Kollégium és Szakképző Iskola, 7561 Nagybajom, Templom u. 5.

Pálóczi Horváth Ádám Református Művészeti Iskola –

Talentum Alapfokú Művészeti Intézmény -

-          A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Jálics Ernő Integrált Közoktatási Intézmény, 7530 Kadarkút, Fő u. 1.

-          A területileg illetékes szakértői bizottság: SM Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, 7400 Kaposvár, Somssich u. 8.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős.

2.      Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola együttműködik az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:

-          Kaposvári Egyetem - 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.

-          Az iskolát támogató „ Gyermekekért” alapítvány kuratóriumával.

-          Az alábbi közművelődési intézményekkel:

Gyergyai Albert Városi és Iskolai Könyvtár- 7561 Nagybajom, Kossuth L. u. 14.

Pálóczi Horváth Ádám Művelődési Ház – 7561 Nagybajom, Kossuth L. u. 19.

Sárközi István Helytörténeti Gyűjtemény – 7561 Nagybajom, Fő u 4

-          Az alábbi társadalmi egyesületekkel:

Tűzoltó Egyesület Nagybajom -7561 Nagybajom, Vásártér u. 1.

Nagybajom és Vidéke Horgász Egyesület -7561 Nagybajom, Kossuth u. 37.

Atlétikai Club Nagybajom -7561 Nagybajom, Fő u. 40.

 Nagybajom Diák Röplabda Club -7561Nagybajom, Fő u. 40.

-          Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel: Ifjúsági Kör – Nagybajom, Kossuth u. 19.

-  Az alábbi gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: Nagybajomi Településfejlesztési és Szolgáltató Kft.

-          A katolikus és református egyházak helyi gyülekezeteivel.

A kapcsolattartásért az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes a felelős.

3.      A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az intézmény vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn az Orvosi Rendelő, 7561 Nagybajom, Fő u. 46. - illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

4.      A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Nagybajomi Alapszolgáltatási Központ gyermekjóléti szolgálatával és a vidéki gyerekek miatt az érintett települések gyermekjóléti szolgálataival.

5.      A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába:

-          gyógypedagógiai és logopédiai munkaközösség.

 

 

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI

 

1.      Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:

-          osztályozóvizsga,

-          pótló vizsga,

-          javítóvizsga.

2.      Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

-          a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

-          engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

-          ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet,

-          ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet.

3.      Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

4.      Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

5.        A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

6.      A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel

-       osztályozóvizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal,

-        javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)közölni kell.

7.      Az osztályozó- és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

 

 

 

 

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI

 

1.      Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

2.      Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

3.      Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

-          a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót;

-          a gyermek lakcímkártyáját;

-          az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást (óvodai szakvélemény vagy nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakvélemény vagy a szakértői bizottság véleményét;

-          a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával.

4.      A további évfolyamokba történő felvételnél be kell mutatni:

-          a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímkártyát;

-          az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

-          az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot;

-          szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

5.      Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az intézményvezető dönt.

6.      Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

7.      Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni.

8.      A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

 

 

H E L Y I   T A N T E R V

 

 

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK

ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV)

 

1.      Iskolánk helyi tanterve a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1. és 2. mellékletében meghatározott- Kerettanterv az általános iskola 1-4. és 5-8. évfolyamára - alapján készült.

2.      Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

 

3.      A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

1. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

1. évfolyam

Matematika

1 óra

2. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

2. évfolyam

Matematika

1 óra

3. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1,5 óra

3. évfolyam

Matematika

1 óra

3. évfolyam

Környezetismeret

  0,5 óra

4. évfolyam

Idegen nyelv

1 óra

4. évfolyam

Informatika

1 óra

4. évfolyam

Környezetismeret 

1 óra

5. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

5. évfolyam

Informatika

1 óra

6. évfolyam

Matematika

1 óra

6. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

6. évfolyam

Történelem

1 óra

7. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

7. évfolyam

Matematika

1 óra

7. évfolyam

Földrajz

0,5 óra

7. évfolyam

Kémia

0,5 óra

8. évfolyam

Matematika

1 óra

8. évfolyam

Fizika

0,5 óra

8. évfolyam

Biológia-egészségtan

1 óra

 

4.      Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja.

 

5.      Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

ÉVFOLYAM

VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam

Ének-zene A változat

5-8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom A változat

5-8. évfolyam

Matematika A változat

5-8. évfolyam

Fizika A változat

5-8. évfolyam

Ének-zene A változat

 

A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a legfontosabb feladatnak azt tartottuk, hogy az ajánlásunkban javaslatot tegyünk a tananyagok évfolyamonkénti bontására és az egyes tematikai egységekhez tartozó órakeret meghatározására.

6.      Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és a német nyelvet tanulják.

7.      Csoportbontás:      idegen nyelvből,

                              magyar nyelv és irodalomból,

                              matematika tantárgyból.

Elvei: Az osztályok engedélyezett heti időkerete terhére, elsősorban a képesség szerinti bontás, a nívócsoportok kialakítása jellemzi, idegen nyelv esetén a létszám függvénye. A differenciáló pedagógia mellett törekedni kell arra, hogy a gyermekek személyiségét kedvezőbben alakító humanisztikus kooperatív-technikák alkalmazásának biztosítsunk lehetőségeta csoportbontás segítségével.

         

8.      Egész napos iskolai nevelés: 1. évfolyamtól kezdődően választható jelleggel a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 19.§ szerint.

9.      A sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítjuk az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óraszámot a 2011. évi Köznevelési törvény 6. mellékletével összhangban.

 

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon

Tantárgyak

1.

évfolyam

2.

évfolyam

3.

évfolyam

4.

évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

8

8

7,5

6

Angol nyelv

3

Matematika

5

5

5

4

Informatika

 

 

 

1

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1,5

2

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Összes heti óra

25

25

25

27

 

 

 

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon

 

 

Tantárgyak

5.

évfolyam

6.

évfolyam

7.

évfolyam

8.

évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

5

5

4

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

3

2

2

Természetismeret

2

2

Fizika

2

2

Kémia

1,5

2

Biológia-egészségtan

2

2

Földrajz

1,5

2

Ének-zene

1

1

1

1

Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

 1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Összes heti óra

28

28

31

31

 

 

 

 

KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS INTÉZMÉNYÜNKBEN

 

Korunk oktatásának fontos követelménye a kulcskompetenciák fejlesztése, amely a változó világhoz való gyors alkalmazkodást, és a felnőtt életben való helytállást készíti elő.

A TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0147 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” pályázat keretében a 2009/2010 –es tanévtől bevezetésre került a kompetencia alapú oktatás. Ennek céljai: sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a nevelőközösség módszertani kultúrájának bővítése,az esélyegyenlőség érvényesítése, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, digitális írástudás elterjesztése mind a pedagógusok, mind a tanulók körében.

 

 

Pályázati elemek megvalósulása és fenntartása:

 

1.  A 2009/2010-es tanévben hat tanulócsoportban vezettük be a kompetencia alapú oktatást. A szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületet a magyar tantárgy keretén belül teljes óraszámban a 3.a és az 5.a osztályokban,  matematika kompetenciaterületet teljes óraszámban a matematika  tantárgy keretén belül az 1.a és a 6.a osztályokban vezettük be.  A választható kompetenciaterületek közül intézményünkben a szociális, életviteli és környezeti kompetenciát választottuk. Ez a felső tagozaton, az osztályfőnöki órák keretében valósult meg a 5.c osztályban, az alsó tagozaton  pedig a környezetismeret tantárgyba ágyazódik be a 3. b osztályban.

A kulcskompetenciák beépítése a tananyagba folyamatosan történik. Az intézmény helyi tanterve tartalmazza az Educatio kht. kompetenciafejlesztő oktatási program adaptációját. Minden tanév elején az adott tanmenetekben meg kell jeleníteni a moduladaptáció formáját és a tantárgyi fejlesztés fókuszait.

 

A kompetencia fejlesztés fókuszai:

Személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, önreflexió.

Kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés.

Szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség, kommunikáció.

Munkánkban alkalmazzuk a bevezetés és a fenntartás időszakában a következő munkaformákat és módszertani elemeket:

-        hatékony tanuló-megismerési, -segítő technikák; pedagógiai diagnosztizálás,

-        tanórai differenciálás,

-        páros munka és ellenőrzés,

-        kooperatív tanulás,

-        drámapedagógia,

-        tevékenységközpontú pedagógiák eszközei,

-        projektmunka (egyéni és csoportos),

-        prezentációs technikák,

-        tanulói értékelési formák gazdagítása,

-        IKT-val támogatott tanulásszervezés.

A kötelező és választott kompetenciaterületű oktatás fenntarthatósága felmenő rendszerben valósul meg.

2. A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása a magyar, technika és életvitel tantárgyakban vezetődött be és a továbbiakban felmenő rendszerben folytatódik.

3. A moduláris oktatás követelményeit a szövegértés-szövegalkotás és a matematika kompetenciaterület modulokban történő oktatása elégíti ki.

4. A témahét a karácsonyi ünnepkört és az ehhez kapcsolódó népszokásokat vette számba. Az 1. a és a 3. b osztályok valósították meg. A fenntartás időszakában a felmenő rendszert kívánjuk követni. A téma változhat a tanulók és az osztályfőnök javaslatára. A mindenkori éves munkatervben kerül megjelölésre.

5. A három hetet meghaladó ÖKO-projektben a bevezetés évében az egész iskola részt vett. A továbbiakban szűkíteni kívánjuk e kört, csak néhány osztályt szeretnénk bevonni tevékenyen. A bevont tanulócsoportok kijelölése az iskolai éves munkatervben történik. Ennek mellékleteként fog szerepelni a projekt részletes programja is.

6. Saját innovációk:

 A „Család - kultúra - iskola” elnevezésű innováció célja,hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és családjaik számára szervezett tartalmas programok során biztosítsuk az egyenlő hozzáférést a kultúrához, javítsuk az iskola, a tanár és a szülő kapcsolatát. Reméljük, hogy ennek eredményeként jelentős mértékben nő a szülő érdeklődése az iskolai élet és gyermeke tanulmányi és közösségi munkája iránt. A bevezetés évében az 5. évfolyamok tanulói és azok családjai vehettek részt húsvéti ajándékkészítésben, családi sportvetélkedőn, strand- és mozilátogatáson. Közösen szerepeltek szülők és gyermekek a Csokonai-esten és a gyermeknapi rendezvényeken is ott voltak a családok. A program fenntartását felmenő rendszerben biztosítjuk.

Az erdei iskolának immár hagyományai vannak intézményünkben. Minden tanév májusában a 6. évfolyam kb. egy héten át effajta tanulásszervezési formában, vesz részt. Az „Élet az erdőben” című erdei iskolai program a korosztálynak megfelelően és a tananyaghoz szorosan illeszkedve megismerteti a tanulókat az erdei élővilággal, környezettudatos magatartásra ösztönöz, közösségfejlesztést épít. Példákkal mutatja be a környezet és az erdő élőlényei között meglévő ok-okozati összefüggéseket. Elsajátíttatja az erdőjárás szabályait az erdő és az ember egészségének védelme érdekében. Megláttatja az erdők gazdasági értékét és a bioszférában betöltött szerepét.

Múzeum és iskola innováció: A Sárközy István Helytörténeti Gyűjteményben lehetőség kínálkozik az iskolánk tanulói részére múzeumi tanórák szervezésére. Célunk, hogy az általános iskola 4-8. osztályos diákjait –a gyűjtemény jellegéből adódóan- segítsük az iskolában tanult ismeretek elmélyítésében, illetve lehetőséget biztosítsunk számukra a tapasztalatok útján szerzett ismeretek elsajátításában. Fontosnak tartjuk diákjaink helyi értékekkel, hagyományokkal való megismertetését. Ezáltal szeretnénk felkelteni a településhez tartozás érzését is. A tanulás a megszokottól eltérő környezetben hatékonyabb lehet, ha megfelelő, interaktivitásra építve történik, érzelmi hatást és élményt vált ki.


            A fenntarthatóság biztosítása

Pályázati elemek

Bevezetés éve

Fenntarthatóság időszaka

2009/2010-es tanév

2010/2011-es tanév

2011/2012-es tanév

2012/2013-as tanév

2013/2014-es tanév

2014/2015-ös tanév

Tanulócsoportok

Szövegértés-szövegalkotás

A-modul

Magyar tantárgy

3.a 

5.a

4.a 

6.a

1.a 

7.a

2.a 

8.a

3.a 

5.a

4.a 

6.a

Matematika – logika A-modul

Matematika tantárgy

1.a

6.a

2.a

7.a

3.a

8.a

4.a

5.a

1.a

6.a

2.a

7.a

Szociális, életviteli és környezeti kompetencia

A-modul

3.b

B-modul 5.c

4.b

6.b

1.b

7.b

2.b

8.b

3.b 

5.b

4.b 

6.b

Tantárgytömbösítés

Magyar 5.a         5%

Magyar 6.a

Matematika 6.a

-

-

-

-

-

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli:

Magyar

Technika és életvitel

 

 

5 .a

6.a

 

 

6.a

7.a

 

 

7.a

8.a

 

 

8a

5.a

 

 

5.a

6.a

 

 

6.a

7.a

Moduláris oktatás

 

Szövegértés-szövegalkotás-

Magyar tantárgy

Matematika tantárgy

programcsomagot alkalmazó csoportban

 

programcsomagot alkalmazó csoportban

 

programcsomagot alkalmazó csoportban

 

programcsomagot alkalmazó csoportban

 

programcsomagot alkalmazó csoportban

 

Témahét

3.b

1.a

4.b

2.a

1.b

3.a

2.b

4.a

3.b

1.a

4.b

2.a

Három hetet meghaladó projekt

1-8. évfolyamig

A projekt részletes programja és a bevont tanulócsoportok a mindenkori éves iskolai munkatervben kerül megjelölésre.

IKT eszközzel támogatott tanórák aránya  25% a bevont tanulócsoportok esetén

25 %

25 %

25 %

25 %

25 %

25 %

IPR-módszerrel oktatott tanórák aránya: 40%

programcsomagot alkalmazó csoportban

programcsomagot alkalmazó csoportban

programcsomagot alkalmazó csoportban

programcsomagot alkalmazó csoportban

programcsomagot alkalmazó csoportban

programcsomagot alkalmazó csoportban

Saját innováció megnevezése

Erdei iskola 6.évf.

Család-kultúra-iskola 5.évf.

Múzeumpedagógia 4.évf.

6.évf.

6.évf.

 

8.évf.

6.évf.

7.évf.

 

7.évf.

6.évf.

8.évf.

 

6.évf.

6.évf.

5.évf.

 

5.évf.

6.évf.

6.évf.

 

4.évf.

Jó gyakorlatok megnevezése

A „ Legyen élmény a nyelvtanulás” című jó gyakorlat bevezetése az 5. évfolyamtól folyamatosan ütemterv szerint történik. Az ütemtervet az éves munkaterv tartalmazza.

               

 


A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖKKIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

 

1.      Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.

2.      A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat.

3.      Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

4.      A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

5.      A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

        A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

        Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

        A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

        A tankönyv legyen alkalmas a differenciálásra, vegye figyelembe a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó sérülésspecifikus elvárásokat (átláthatóság, olvashatóság, betűméret), adjon lehetőséget a tevékenységközpontú módszerek alkalmazására, feleljen meg az életkori sajátosságoknak, esztétikus kivitele motiválja a tanulót.

 

 

A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

 

1.      Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2.      Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

3.      A magyar nyelv, a magyar irodalom,a  matematika és a környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

4.      A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:

-        a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;

-        az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

5.      A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében – a témazáró dolgozaton kívül – sor kerülhet írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak felelnie kell szóban. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

6.      A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott
– fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

7.      Sajátos nevelési igényű tanulók értékelésének szempontja az önmagukhoz mért fejlődés.  Tudásuk képességeiknek megfelelő értékelése, az irányelvekben meghatározott, eltérő tanulmányi követelmények, módszertani, technikai segítségnyújtással támogatott számonkérés szerint.

8.      Egyes esetekben a szakértői bizottság szakértői véleményében és a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak szerint az intézményvezető a minősítés és értékelés alóli mentesíti a tanulót, abban az esetben, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el.

9.      A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

-        Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

-        A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.

-        Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

·      KIVÁLÓAN TELJESÍTETT

·      JÓL TELJESÍTETT

·      MEGFELELŐEN TELJESÍTETT

·      FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

·      NEM FELELT MEG

-        A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén  a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük, az osztályozás alól felmentett tanulóinkat félévkor és év végén szövegesen értékeljük.

10.A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

11.Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

12.A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból havonta legalább egy érdemjegyet kell adni.

13.A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

14.A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében felső tagozaton a tanulók témazáró dolgozatainak értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

 

Teljesítmény

Érdemjegy

0-30 %:

elégtelen (1)

31-50 %:

elégséges (2)

51-74 %:

közepes (3)

75-90 %:

jó (4)

91-100 %:

jeles (5)

15.A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

16.A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba jegyzi be.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

17.Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a)      Példás (5) az a tanuló, aki:

-          a házirendet betartja;

-          a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

-          kötelességtudó, feladatait teljesíti;

-          önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

-          tisztelettudó;

-          társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;

-          az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

-          óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

-          nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

b)      Jó (4) az a tanuló, aki:

-          a házirendet betartja;

-          tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

-          feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

-          feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

-          az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

-          nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c)      Változó (3) az a tanuló, aki:

-          az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

-          a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

-          feladatait nem minden esetben teljesíti;

-          előfordul, hogy társaival,ill. a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

-          a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

-          igazolatlanul mulasztott;

-          osztályfőnöki intője van.

d)     Rossz (2) az a tanuló, aki:

-          a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

-          feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

-          magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

-          társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

-          viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

-          több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

-          több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

18.A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

19.A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

20.Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a)      Példás (5) az a tanuló, aki:

-          képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-          tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

-          a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

-          munkavégzése pontos, megbízható;

-          a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

-          taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b)      Jó (4) az a tanuló, aki:

-          képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-          rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

-          a tanórákon többnyire aktív;

-          többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

-          taneszközei tiszták, rendezettek.

c)      Változó (3) az a tanuló, akinek:

-          tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

-          tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

-          felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

-          érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

-          önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d)     Hanyag (2) az a tanuló, aki:

-          képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

-          az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

-          tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

-          feladatait többnyire nem végzi el;

-          felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

-          a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

-          félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges.

21.Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

-          példamutató magatartást tanúsít,

-          vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

-          vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

-          vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

-          vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

22.Az iskolai jutalmazás formái

a)      Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

-          szaktanári dicséret,

-          napközis nevelői dicséret,

-          osztályfőnöki dicséret,

-          intézményvezetői dicséret,

-          nevelőtestületi dicséret.

b)      Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén

-          szaktárgyi teljesítményért,

-          példamutató magatartásért,

-          kiemelkedő szorgalomért,

-          példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c)      Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

d)     Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

e)      Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók intézményvezetői dicséretben részesülnek.

f)       A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

23.A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

24.Azt a tanulót, aki

-          tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

-          vagy a házirend előírásait megszegi,

-          vagy igazolatlanul mulaszt,

-          vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

25.Az iskolai büntetések formái:

-          szaktanári figyelmeztetés;

-          napközis nevelői figyelmeztetés;

-          osztályfőnöki figyelmeztetés;

-          osztályfőnöki intés;

-          osztályfőnöki megrovás;

-          intézményvezetői figyelmeztetés;

-          intézményvezetői megrovás;

-          tantestületi megrovás.

26.Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

27.A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

-          az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;

-          az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;

-          a szándékos károkozás;

-          az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

-          ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

28. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

29. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

 

 

 

A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA

 

1.      Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.

2.      Ennek alapján

-          az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:

§  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,

§  iskolai sportkörben való sportolással,

§  kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott intézményvezetői engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

 

 

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

 

A testnevelési stratégiának megfelelően célunk egészségtudatos, jövőorientált életvezetési kompetencia kialakítása tanulóinkban.

 

Olyan ifjúságot kívánunk nevelni, aki:

 

 1. Széleskörű mozgásműveltséggel rendelkezik

A mozgásos cselekvések, ismeretek élményszerű elsajátítása és sikeres végrehajtása biztosítja a tanuló testi, lelki, szociális és szellemi képességeinek fejlesztését, a harmonikus test-, és énkép kialakulását. Az 1-4. évfolyamon a tanuló képes a természetes hely-, helyzetváltoztató és manipulatív mozgásformák, mozgáskoncepciók alkalmazására, döntően nem sportági feladatmegoldásokban. Az 5-8. évfolyamon a tanuló képes a természetes mozgásformák összetettebb rendszerére épülő, sportági és nem sportági mozgásos cselekvések megvalósítására és a kapcsolódó ismeretek elsajátítására.

2. Rendszeres fizikai aktivitást fejt ki fittsége érdekében

A fittség a teljesítőképesség optimális állapota, amely kedvezően hat az egészség különböző dimenzióira. A pedagógiailag helyesen alkalmazott fittségi mérések és a tudatos fejlesztés eredményeként a tanuló megérti a fizikai aktivitás és a fittség összefüggéseit. Érti, hogy a testnevelés órai fizikai fittség fejlesztésén keresztül és az aktív relaxációval az egészség dimenziókra pozitív hatás gyakorolható. Az 1-4. évfolyamon a tanuló az örömmel végzett testmozgás során felismeri és megfogalmazza a fizikai aktivitás mindennapi tevékenységre gyakorolt kedvező hatását. Az 5-8. évfolyamon a tanuló megérti, hogy a rendszeres fizikai aktivitás növeli a testi, szellemi teljesítőképességét.

 3. Ismeri és alkalmazza az egészségtudatos magatartás elveit, eljárásait

Az egészségtudatos magatartás elsősorban a prevenciós szemlélethez tartozó ismereteknek, elveknek, cselekvéseknek az összessége. Ennek megfelelően a testnevelés a preventív fizikai aktivitás, a testmozgás és táplálkozás, a testi és lelki higiéné, az érzelemszabályozás, önkontroll és a stresszkezelés (passzív relaxáció) eljárásainak tudatos felhasználásra ösztönöz. Az 1-4. évfolyamon a tanuló megismeri az egészségtudatos magatartás elemeit és képessé válik tanári irányítással beazonosítani az egyes elemek jelenlétét saját életvitelében. Az 5-8. évfolyamon a tanuló érti az egészségmagatartás fogalmi készletét és képessé válik cselekvéseiben részben öntevékenyen, részben irányítással alkalmazni.

4. Fejlett önismerettel, együttműködésre kész attitűdökkel rendelkezik

A pedagógus által kontrollált szituációk segítik a tanuló önmagáról alkotott ismereteinek és társas készségeinek megélését, alakítását. Ebben a folyamatban a mozgások rendszerébe ágyazott önismereti elemeket a kommunikációval és a figyelem irányításával lehet tudatosítani. Az 1-4. évfolyamon a tanuló megismeri saját motivációit, kreativitását és teljesítményét, a számára könnyen és nehezen végrehajtható feladatokban is. Az 5-8. évfolyamon a tanuló képes a komplexebb feladatokban és játékszituációkban személyes készségeit önállóan alkalmazni és tudatosan fejleszteni.

5. Önmagával és környezetével szemben felelősségteljes magatartást tanúsít

A testnevelés órai személyiségfejlesztés eredményeként a tanulóban kialakul a felelősségteljes viselkedés, melynek központi eleme az őt körülvevő személyi, tárgyi és természeti környezet tisztelete. Az 1-4. évfolyamon a tanuló megismeri és betartja a személyi és tárgyi környezet megóvásával és együttélésével kapcsolatos szabályokat, és gyakorolja a konfliktuskezelés elemeit. Az 5-8. évfolyamon a tanuló a közösségi élet és a közös feladatok vállalása során felismeri a személyi és tárgyi környezettel kapcsolatos veszélyhelyzeteket, részt vesz azok elhárításában és a nézeteltérések kezelésében.

 

6. A problémákat kritikusan elemzi és konstruktív megoldásokat talál

A mozgás és értelem kölcsönös fejlesztése a testnevelés óra egyik kiemelt feladata, hiszen a megfelelő mennyiségű és minőségű mozgásélmény az idegrendszer érését ezáltal a kognitív fejlődést pozitívan befolyásolja. Ennek megfelelően a testnevelés órai pedagógiai szituációk a játék-, és a problémahelyzetek megoldása hatékony eszköze a gondolkodás fejlesztésének. Az 1-4. évfolyamon a tanuló mozgásos tapasztalatai segítségével hatékonyabb problémamegoldásra képes. Az 5-8. évfolyamon a tanuló tisztában van saját koncentrációs képességével a mozgásos szituációkban. Képes a problémákat kritikusan elemezni és érvekkel alátámasztva megoldásokat javasolni.

 

 

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, 5-8. évfolyamon, tanévenként egy alkalommal, január 5. és május 27. közötti időszakban.

A felmérés a NETFIT: Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt alapján történik.

 

A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró- képességét négy fittségi profil szerint értékelik, az évente kapott eredményeket a szülők számára hozzáférhetővé teszik.

 

A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok rendszere:

 

 

 

 

 

 

A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

 

Tudatosan törekszünk az eredményes együttnevelés feltételeinek biztosítására, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók hatékony integrált oktatásának megvalósítására.

Támogató, szociális hátrányok enyhítését célzó tevékenységek

Napközis ellátás: valamennyi jelentkező tanulónak biztosítjuk a napközis ellátást. Ez különösen az alsó tagozatosok és a hátrányos helyzetű gyerekek számára kiemelten fontos. Indokolt esetben a napközis ellátást a nevelőink is kezdeményezik, javasolják.

Gyermekétkeztetés: biztosítjuk a törvény garantálta kedvezményeket. Az általános iskolás gyermekek mindegyike részesülhet étkezésben – tízórai és ebéd – a helyi önkormányzatok ezt biztosítják.  A tanulószobás, illetve napközis gyermekek uzsonnát is kapnak.

Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok; a fejlesztésre szoruló diákok számára korrepetáló, felzárkóztató foglalkozások lehetőségét biztosítjuk.

A tankönyvtámogatás; a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítjuk az ingyenességet a rászoruló tanulók számára.

Ösztöndíj pályázati lehetősége: a pályázati kiírásnak megfelelően minél több tanulónk vegyen részt az Útravaló - MACIKA ösztöndíjprogramban.

Kapcsolattartás a szülőkkel: kiemelten fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést, kapcsolattartást, tájékoztatást. A szülőket tájékoztatjuk a szociális juttatások lehetőségeiről is szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon. A nevelők - igény szerint - segítséget nyújtanak az igénylések kivitelezésekor is.

Kapcsolattartás a szakszolgáltató intézménnyel, a szakértői bizottsággal: indokolt esetben - a gyerek érdekeit messzemenően figyelembe véve - a törvényes lehetőségeket kihasználva járunk el, kezdeményezünk esetenként szakértői vizsgálatot. A fejlesztések a szakvélemények szerint zajlanak.

 

 

AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI BESZÁMOLTATÁSOK  RENDJE, A FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT SZÓBELI ÉS ÍRÁSBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI

 

Az iskolai beszámoltatás követelményeinek alapelvei

1)      Motiváló – ösztönző hatású

2)      Következetes – felelősségteljes

3)      Egységes – áttekinthető

4)      Folyamatos, rendszeres

5)      Szakszerű, kiszámítható, azonos feltételeket teremtő

6)      Tárgyilagos objektív, feleljen meg a tanulóink életkori sajátosságainak

7)      Differenciált, tanulóra szóló

8)      Visszajelző: jelezze a tanuló és környezete számára az aktuális helyzetet

9)      Preferálja a tehetséget, a szorgalmat

Módjai

Szóbeli: az előző tanítási órán feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. Számonkérés során törekedni, kell a megfelelő légkör kialakítására, hogy a gátlásos tanulók is feloldódjanak. Lehetőséget kell adni a javításra. A szóbeli felelés függ a beszédkészségtől, fellépéstől. Megnyilvánulnak mindazok a metakommunikációs mozzanatok, amelyek elárulják az anyag megértését, vagy hiányosságait. A szóbeli feleltetés a felelő számára rendkívül fejlesztő hatású, de időigényes, kevéssé teszi lehetővé az egész osztály aktivitását. A gyereket önértékelésre kell megtanítani. Értékelhető szóban, kisjeggyel és jeggyel. Fontos az SNI-s tanulóknál az írásbeli beszámoltatás szóbeli kiegészítése.

A szóbeli számonkérés formái:

-        szóbeli felelet,

-        kiselőadás,

-        tartalomelmondás,

-        memoriter,

-        szabályok, törvények,

-        vitakészség, véleménynyilvánítás.

Írásbeli:Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül. Feladatait a szaktanár állítja össze a munkaközösség jóváhagyásával, vagy központi feladatsort vagy feladatlapot használ.

Az írásbeli feleltetésnél a tanulóknak önállóan kell gondolkodni, a hibára nem figyelmeztet azonnal a tanár. Fontos, hogy a tanulóknak szóban és írásban is legyen lehetőségük a beszámolásra.

-          Év eleji felmérő dolgozat: az előző tanévben elsajátított ismereteket, készségek mérését szolgálja. Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk (diagnosztikus).

-          Félévi felmérő dolgozat: az előző időszakban (féléves tananyag) elsajátított ismereteket méri. A félévi osztályzat megállapításánál hangsúlyos szerepe van. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. Súly a témazáró dolgozattal egyenértékű.

-          Év végi felmérő dolgozat: a kialakított készségeket, a tanév tananyagának alapkövetelményeit méri. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. Súly a témazáró dolgozattal egyenértékű.

-          Témazáró dolgozat: az adott témakörben tanult ismeretek azok, alkalmazásának mérését szolgálja, a tananyag egy nagyobb témakörének alkalmazásképes tudását méri. Összefoglalásnak kell megelőznie. A megíratás időpontját, témaköreit a diákokkal előre tudatni kell. A félévi és év végi minősítés szempontjából a témazáró dolgozatok érdemjegyei az irányadók.

-          Írásbeli felelet: röpdolgozat, diktálás, gyűjtőmunka. Ezek a szóbeli felelettel egyenértékűeknek számítanak.

-          Írásbeli munka: egyes tantárgyakból szükséges az órai írásbeli munka (munkafüzetben, füzetben) Értékelés módját a pedagógus határozza meg.

-          Házi feladat: egyedi esetekben (gyűjtőmunka, kiselőadás, „házi dolgozat”, rajzok, stb.)

-          Otthoni gyűjtőmunka és önálló feladatmegoldás Ezek a szóbeli felelettel egyenértékűeknek számítanak.).

Egyéb:

-        Gyakorlati számonkérés: A kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben, amelyekben a tanulónak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra.

-        Önálló kiselőadás: Egy adott téma önálló feldolgozása és előadása

-        Óraközi munka: Az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége.

-        Versenyeken való eredményes részvétel.

 

Rendje

Az írásbeli beszámoltatás tervszerűen, folyamatosan történik. Törekszünk arra, hogy fejlesztő jellegű, változatos, sokoldalú, objektív legyen. Felmérő és témazáró dolgozatok írására a tanmenetben tervezetteknek megfelelően kerül sor. Felmérő és témazáró dolgozatok esetében legkésőbb a beszámoltatás előtt 1 héttel közöljük a tanulókkal a dolgozatírás időpontját, megadjuk a felkészüléshez szükséges információkat. Részösszefoglaló dolgozat írását az előző órán jelezzük. Írásbeli feleletre előzetes bejelentés nélkül is sor kerülhet.

Az otthoni gyűjtőmunkát pontos, egyértelmű feladat meghatározásokkal készítjük elő. A tanulók a kijavított és kézhez kapott írásbeli munkákban lévő hibákat nevelői segítséggel korrigálják. A dolgozatírást követő javítás, megbeszélés során a nevelő útmutatást ad a hiányosságok pótlásához. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanulók írásbeli munkáit a szülők is megtekinthessék (haza küldve vagy fogadóórán).

 

Korlátai

A tanulók túlterhelésének megakadályozása érdekében egy tanítási napon 2 témazáró dolgozatnál többet nem írhatnak a tanulók.

Amennyiben a témazáró dolgozat megíratására nem került sor nagyobb időszaki szünet miatt, akkor a szünet után legalább 1 óra ismétlés, gyakorlás után lehet megíratni. A dolgozatok írásának időpontjával kapcsolatban az egy osztályban tanító pedagógusok együttműködnek, figyelembe véve a tanulók jelzéseit is.

 

Az otthoni, tanulószobai és napközis felkészülést szolgáló, előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

 

Bármely tantárgyból az otthoni, másnapra történő felkészülés az önálló munkavégzés erősítését, a gyakorlást, a tananyag, illetve az új tanulásszervezési módok alkalmazásával kapcsolatban az egyéni kutatómunkát, a kiscsoportban való aktív részvételt, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését, megerősítését szolgálja. Lehetőséget ad a tanulónak az egyéni tanulási stílus és egyéni munkatempó kialakítására. A körültekintően megválasztott házi feladat segítségével a tanuló fokozatosan válik az ismeretszerzésben és alkalmazásban önállóvá és eredményessé. Az egyéni tanulási stíluson túl kialakítja az önellenőrzés és önértékelés képességét.

Az alsós egész napos oktatásban résztvevő osztályokban „az önálló munka” veszi át a házi feladat szerepét, amelyet a tanítók felügyeletével és segítségével az iskolában oldanak meg a tanulók. Differenciált formában, szükség esetén otthoni gyakorlásra feladatokat biztosítunk.

A felsős tanulószobai illetve napközis foglalkozás ideje alatt megfelelő szervezéssel és foglalkozás-vezetéssel biztosítani kell, hogy a tanulók másnapra felkészüljenek. A foglalkozásokat vezető pedagógus mennyiségileg ellenőrzi az írásbeli feladatok elkészítését és ellenőrzi, segíti a szóbeli tanulást. Egyre nagyobb önállóságra kell a csoportoknak szert tenniük a tanulás minden területén. Nagyon fontos a jó irányítás, a jó szervezés az egyre több munka elvégzése miatt, s ezért nagyon oda kell figyelni a jó időbeosztásra is. Mivel tanulóink jelentős része a napköziből megy el a zene, sport, tánc, hittan, stb. foglalkozásokra, így a nevelőnek kell gondoskodnia ezeknek a gyerekeknek a segítéséről, ellenőrzéséről. Nekik ugyanis kevesebb idejük marad mind a tanulásra, mind a játékra. A nevelőnek kell odafigyelnie arra, hogy időben ott legyenek a foglalkozásokon, s hogy időben legyenek kész a leckéikkel. Törekedjünk arra, hogy a tanulók az aktuális napon feladott házi feladatokat maradéktalanul elvégezzék. Ehhez a nyugodt, tanulást segítő légkör megteremtése a foglalkozást tartó pedagógus feladata.

 

Írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei

-                     a legfontosabb – az egész pedagógiai munkánkat átható alapelv – a differenciált feladatnyújtás,

-                     az írásbeli és szóbeli feladatok arányát az aktuális tananyag határozza meg,

-                     az írásbeli házi feladat mennyisége a tanórán elvégzett tananyagra építve, a tanulók képességeihez differenciáltan igazítva kerülhet kijelölésre,

-                     a tanulótól önálló felkészülésként kérhető még gyűjtőmunka, megfigyelés, gyakorlati mérés, könyvtári kutatómunka, kiselőadás, projekttel, témahéttel kapcsolatos feladatok,

-                     tudatosítjuk tanulóinkban, hogy a kötelező olvasmányok fontos szerepet töltenek be a szabadidő hasznos eltöltésében, valamint a tantárgyi előmenetelüket pozitívan befolyásolja.

Amennyiben a tanuló indokolatlanul nem készíti el az írásbeli házi feladatát, azt pótoltatni kell, de ezért tantárgyi elégtelen osztályzatot nem kaphat. A hanyagságot a szorgalom értékelésébe kell beszámítani.

 

Korlátai

-                     a házi feladat csak a begyakorlást, a tananyag elmélyítését szolgálhatja,

-                     péntekről hétfőre mértékkel adható házi feladat, nem lehet több írásbeli, illetve szóbeli feladatot adni,

-                     az őszi, téli és tavaszi szünetre nem adunk kötelező házi feladatot,

-                     a házi feladat ellenőrzése kötelező, megbeszélése következetes legyen a legközelebbi órán, módszere lehet a tanulók önellenőrzése, tanító - tanár javítása,

-                     félévente minden nevelő kötelessége tanítványai füzetét, írásbeli munkáját legalább egyszer áttekinteni,

-                     az írásbeli házi feladat értékelése - tartalmi és formai szempontból - egyaránt fontos, ezt a nevelő szóban és írásban is közölheti a tanulóval,

-                     elrendelhető a korrekció, tartalmi vagy formai igénytelenség esetén a feladat újra íratása,

-                     kötelező olvasmányokat az előző tanév végén ki kell adni.

 

 

 

FEJLESZTŐ PROGRAM A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSÉHEZ

 

            A beszédfogyatékos és  egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral)  küzdő  tanulók iskolai fejlesztése gyógypedagógiai megsegítéssel különleges gondozás (gyógypedagógiai feladatellátás) keretében történik a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság által javasolt időtartamban, kis létszámú csoportokban, esetleg egyénileg.

A visszacsatolás, ellenőrzés a fejlesztés során folyamatosan, illetve tanév elején, félévkor és tanév végén felmérésekkel történik. A részképességek, a tanulási képességek felmérése pedagógiai diagnosztikai módszerekkel, pszichológiai vizsgálatokkal (Nebuló program mérései, válogatott mérési anyagok, tesztek), és/vagy a Logopédiai vizsgálatok kézikönyve szerint valósul meg. A felmérések eredményeiről, a tanuló fejlesztő foglalkozásokon való előmeneteléről tájékozódhatnak a szülők, osztálytanítók, szaktanárok, szükség esetén szülői kérésre más szakemberek. Az esedékes kontrollvizsgálatokat jelezzük a szakértői bizottságnak, mellékelve a mérések anyagát, fejlesztési terveket.

 

A pedagógiai programban megfogalmazott alapelvek a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. Az adekvát terhelés érdekében fontos az életkori és egyéni sajátosságok fokozott figyelemben vétele. A rehabilitációs foglalkozások tervezésekor és megvalósításakor a komplexitás elvét kell alkalmazni A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik.

A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét.

 

 

A FEJLESZTÉS TARTALMA

 

A beszédfogyatékos és pszichés fejlődés zavarral küzdő tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye.

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított.

A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek.

Az anyanyelvi fejlesztésnél figyelembe véve a sérülés jellegét az egyes műveltségi részterületek más-más hangsúlyt kaphatnak:

        az írás, olvasás előkészítő szakaszának időtartamát növeljük,

        olvasás-, írástanítási módszerként a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia-prevenciós módszert használjuk,

        az SNI tanulóknál hosszabb begyakorlási és érési szakaszokat tervezünk,

        az anyanyelvi fejlesztés a kommunikációs szándék megvalósítására törekszünk a nevelés-oktatás minden területén,

        a tantestület tagjai törekszenek, hogy mindig jó beszédpéldát nyújtva, helyes beszédtechnikával kommunikáljanak a gyermekekkel.

A matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása, eszközök használata segíti az eredményes fejlesztést.

Az SNI tanulóknál gyakran tapasztalhatók a nagy- és finommozgások zavarai, a testtudat a testérzet a testséma kialakulatlansága, a téri tájékozódás fejletlensége is. A testnevelés, környezetismeret és a művészetek tárgyak jól szolgálják a téri orientáció - mozgás - ritmus fejlesztését, mely hatással van a beszédkoordinációra. Javasolt szenzoros integrációs terápián való részvétel.

Idegen nyelv oktatásánál körültekintően járunk el, a minősítés alóli felmentés helyett a módszerek változtatását is lehetségesnek tartjuk, auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt.

A pedagógusok a szakértői vélemények, alapos megfigyeléseik, a gyógypedagógus, a logopédus valamint a pszichológus segítségével, a tanulók egyéni sajátosságainak ismeretében a differenciálás különböző módjait alkalmazzák:

        segítségadásban: a feladat megismétlése a tanulónak megfelelő nyelvi szinten,

        a feladatok szintjén: mennyiség, technikai kivitelezés: - írás területén gyereknél rajzos vagy szóbeli megoldás, illetve szóbeli felelet helyett írásbeli válasz, írásbeli helyett szóbeli felelet

        szociális keretek szintjén: párban, vagy csoportban végzett munka oldja az akadályozott tanuló elszigetelődését,

        tanulási stílus szerint: auditív, vizuális, vagy motoros területre támaszkodik inkább a gyermek,

        a célok szintjén: egyes tanulóknál mérlegelni kell, mi az a minimális tudás, amelyet egy-egy szakasz határára el kell érni, melyre a további  szakaszok épülhetnek,

        értékelésben: a tanulót önmagához, fejlődéséhez kell mérni - erre legalkalmasabb a szöveges értékelés.

 

 Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a tanulási zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermek-neurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás.

A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt.

A feladatok megtervezése, megvalósítása a tanulóról készült szakvéleményben foglaltak figyelembe vételével történik, ill. szükség esetén kiegészítve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által javasolt tartalmakkal. Vagyis a fent említettek alapján az egyénre szabott feladatok minden tanuló esetében az egyéni fejlesztési tervben fogalmazódnak meg. A szükséges fejlesztés megállapításakor, a teendők kidolgozásakor a legfőbb szempont a szakértői véleményben foglaltak figyelembevétele.

 A tevékenység céljai és feladatai

        a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása,

        a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében,

        a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása,

        a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása,

        az egyéni sikereket segítő egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

A különböző fejlesztési területek, feladatok tanulónkénti lebontása az Egyéni fejlesztési tervekben történik méghozzá a következőkben felsorolt területek közül azok, melyeket a gyermek szakvéleménye tartalmaz (a szakértői véleményében megfogalmazottak figyelembevételével), a tanuló jelen állapotához igazítottan.

 

A logopédiai terápia sérülés-specifikus egyéni vagy csoportos megsegítést foglal magában, egyéni fejlesztési terv alapján. A logopédus munkájában komplex ellátásra törekszik, feladata a beszéd-rendellenességek kompenzálása, a funkciófejlesztés, az olvasás-, írászavarok redukciója.

A terápia nem zárul le a beszédhiba javulásával, megszűnésével, utógondozásra is szükség lehet, amely jelenti a beszédállapot szinten tartását, ellenőrzését, az esetleges visszaesések prevencióját. További cél a másodlagos tünetek megelőzése, a sérült pszichés funkciók fejlesztése. Az utógondozás sikerét a logopédussal való szoros együttműködés segíti.

A logopédus feladatai:

        a fogadó pedagógusok tájékoztatása a beszédfogyatékosság típusáról, a gyermek fejlesztési lehetőségeiről, az alkalmazható módszerekről, szakirodalomról,

        a beszédben akadályozott gyermek „erős" és „gyenge" oldalainak bemutatása,

        konzultáció a pedagógussal a tanuló fejlődéséről, előmeneteléről,

        kapcsolattartás a beszédfogyatékos gyermek, valamint a befogadó osztály tanulóinak szüleivel,

        kapcsolattartás a habilitációs/rehabilitációs fejlesztésben résztvevő más szakemberekkel - a komplex fejlesztés team-munkát igényel (pszichológus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő),

        a beszédben akadályozott gyermek orvosi vizsgálatának kezdeményezése.

 

Beszédben akadályozottak, beszédfogyatékosok azok a gyermekek, akiknél öröklött, veleszületett, szerzett, organikus, funkcionális, pszichés és környezeti okok következtében az átmeneti, illetve tartós hang-, beszéd- és nyelvi zavar gátolja az egyén és a környezete közötti interakciót és alkalmazkodást. Az akadályozottság megmutatkozhat a hangadásban, a hangzó beszédben, a beszédfolyamatosság felbomlásában, a beszéd észlelésében, megértésében, kivitelezésében. A beszédfogyatékos tanulónál a fenti tünetek, a legenyhébb artikulációs eltéréstől az egész kommunikációt érintő súlyos zavarig minden változatban előfordulhatnak.

A kommunikációs nehézségek miatt különböző pszichés eltérések (magatartási zavarok), tanulási akadályozottság is kialakulhat. A beszéd-rendellenesség felléphet a beszédfejlődés különböző szakaszaiban, de érintheti a már kialakult beszédet, nyelvet is.

Amennyiben a beszédhiba, beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az oktatás a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a fogyatékosság jellegétől függ, amely lehet:

        beszédfejlődési elmaradás:(megkésett/akadályozott beszédfejlődés, diszfázia)

        artikulációs zavar: ( pöszeség, orrhangzósság ),

        beszédritmus-zavar: (dadogás, hadarás),

        centrális zavar: (disarthria),

        hangképzési zavar: (diszfónia),

        parciális teljesítményzavar: (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia),

        beszédészlelési, megértési zavar.

 

Kiemelt fejlesztési feladatok

Énkép, önismeret: Erősödjenek pozitív személyiségjegyeik, alakuljon ki önismeretük, fejlődjön önbizalmuk és kudarctűrő képességük, személyiségük váljon harmonikussá, a fejlesztést úgy építsük fel, hogy az az egész személyiségre irányuljon, a gyermekben reális énkép alakuljon ki, önbizalma, kudarctűrő képessége, feladattudata, kitartása, aktivitása, belső motivációja fejlődjön A tanulót ösztönözzük beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor készítsük fel őt az esetleges visszaesésekre, a maradványtünetekkel való együttélésre. A gyermekek állapotuktól függően, nyelvi-kommunikációs zavaraik kompenzálása után, jussanak el az önállóság általuk elérhető optimális szintjére, képességeik kibontakoztatásával váljanak a társadalom aktív, cselekvőképes tagjává. A fejlesztés segítségével a sajátos nevelési igényű gyermekek is tudják teljesíteni minden műveltségi területen a minimum követelményeket.

Információs és kommunikációs kultúra: A beszédükben akadályozott gyermekek fejlesztésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan folyó oktatásnak.

Tanulás: A fejlesztést tervszerűen, tudatosan kell felépíteni: beszédállapot felmérés – egyéni terápiás terv - tudatos módszerválasztás - komplexitás a fejlesztésben – folyamatos kísérés. Munkánk során nagy hangsúlyt kell fektetnünk a sokoldalú percepciós fejlesztésre: fel kell használnunk, hogy a látási, hallási, kinesztéziás, beszédmozgási ingerek, benyomások erősítve fejlődnek, tudatosan használjuk ki a transzferhatásokat, megismerve a beszédfogyatékos tanuló „erős oldalait", ezekre építve, a fejlesztést különböző átviteli megoldásokkal tegyük eredményesebbé.

Testi, lelki egészség: A tanuló motiválása beszédhibája leküzdésére; felkészítése a maradandó tünetek elfogadására, s ezzel való együttélésre.

Felkészülés a felnőtt életre: Tájékoztassuk a szülőket, milyen továbbtanulási lehetőségek állnak gyermekeik előtt, integráltan oktató középiskolák, gimnáziumi tagozatok diszlexiások számára,  ezt a tanuló is ismerje meg.

A megvalósítás keretei, eljárásai

A Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján iskolánkban együtt neveljük az ép értelmű beszédfogyatékos és a nem fogyatékos gyermekeket. A gyermekek számára biztosítjuk az ép beszélő környezetet, a sajátos nevelési igényükből fakadó többletszolgáltatásokat. A gyermekek fejlesztése inkluzív (befogadó) osztályokban tanítási órákon, tanórán kívül - a sérülés típusától, súlyossági fokától függően egyéni, vagy csoportos - speciális logopédiai fejlesztő foglalkozásokon, szabadidős tevékenységekben, szakkörökben, valamint napközis foglalkozás keretében történik.

 

A diszlexiaa tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak.

Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók.

A fejlesztés célja:

Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.

A fejlesztés feladatai:

        a testséma biztonságának kialakítása,

        a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,

        a vizuomotoros koordináció gyakorlása,

        emlékezet fejlesztése (vizuális, verbális),

        beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtés,

        a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,

        az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel,

        hang- betű kapcsolat kialakítása, fonémahallás fejlesztése,

        az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,

        a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,

        az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,

        az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem.

A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.

A fejlesztés feladatai:

        az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,

        a testséma kialakítása,

        a téri relációk biztonsága,

        a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,

        a szerialitás erősítése,

        segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,

        a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,

        a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.

 

Elengedhetetlen, hogy a fejlesztésben résztvevő szakemberek team-munkában dolgozzanak, együtt kell meghatározni a tennivalókat.

Alapvető tényező továbbá, hogy a befogadó pedagógusok jártasak legyenek differenciált tanulásszervezésben. A differenciálás az a folyamat, melynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez rendeli. Ezáltal tudja a tanulóhoz igazítani a tananyag tartalmát, szintjét, a tanulás ütemét, az alkalmazott módszereket, az ellenőrzés, értékelés, számonkérés típusát stb. Ez a fajta tanulásszervezés nemcsak a SNI gyermekek számára kedvező, hanem a csoport valamennyi tagjának. A pedagógus így kaphat képet arról, hogy ki milyen téren kiemelkedő, tehetséges, illetve ki miben marad el társaitól. Az erősségekre építve és támaszkodva határozhatja meg azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel az elmaradott területek fejleszthetők.

A szülők szerepe, befolyása felelőssége az inkluzív iskolában kifejezetten nagy. Elsősorban az egyéni igényekhez szabott optimális, támogató környezetet kell biztosítaniuk. Nagy szerepet játszanak abban, hogy a beilleszkedés sikeres legyen, kapcsolatot tartanak az osztálytanítóval és a gyógypedagógussal.

Ha a gyermek fogyatékosságát korán felismerték, akkor a szülőnek már volt ideje feldolgozni, s akkor a szülői elfogadás megbízható támaszt jelent. Találkozhatunk olyan szülői magatartással, amikor az integrált oktatási forma választása a stigmatizációból való megszabadulás lehetőségét jelenti. Ilyenkor nem számíthatunk szülői érdeklődésre, s gyermekének sem tud érzelmi biztonságot nyújtani.

Az iskola és a szülők közti ideális kapcsolatnak a következő alapelvekre kell épülnie: a szülő és a szakember kölcsönösen tiszteljék egymást, az információáramlás kölcsönös legyen, érezzék a szülők, hogy a nevelési-oktatási folyamatban résztvevő pedagógusok elfogadják gyermekük egyediségét, ők is részesei a nevelési - oktatási folyamatnak. A pedagógusoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk az ép gyermekek szüleit sem, empátiás készséget kell kialakítani bennük, fontos, hogy a szülők támogassák gyermeküket a sajátos nevelési igényű tanulók elfogadásában. A pedagógusok feladata, hogy ismertesse a gyermektársakkal a fogyatékosság mibenlétét, a segítségnyújtás lehetőségeit. Meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy a SNI tanuló pont annyi segítséget kapjon, amennyire szüksége van: se többet, se kevesebbet.

Együttműködés a szakemberekkel: az intézmény a sajátos nevelési igénynek, fogyatékosságnak, létszámnak megfelelő szakembereket biztosít. A gyógypedagógiai tanár feladata sokrétű. Azon túl, hogy egyéni fejlesztési terv szerint közvetlenül foglalkozik a gyermekkel, koordinálja a rehabilitációs munkában résztvevő más szakemberek munkáját, kapcsolatot tart a szülőkkel, nyomon követi a gyermek fejlődését.

Kapcsolatot tart a többségi pedagógusokkal:

        segíti a diagnózis értelmezését,

        javaslatot tesz a környezet kialakítására, speciális eszközök kiválasztására, speciális módszerek alkalmazására,

        folyamatosan konzultál velük,

        ráirányítja figyelmüket a beszerezhető szakirodalomra.

        a feladat újra íratása.

 


 

KOLLÉGIUM

 

ALAPELVEK, CÉLOK

 

Kollégiumunk a hagyományoknak megfelelően az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a bentlakásos nevelésben résztvevő tanulókat. Munkánkban érvényesülnie kell az általános nevelési elveknek, persze kiegészítve azzal a pedagógiai szemlélettel, melyeknek érvényesülniük kell a sajátos nevelési igényű tanulók, illetve a családjuktól távol élő gyermekek nevelésében.

-        Életkori és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismerjék az emberre, társadalomra vonatkozó kultúra alapvető értékeit, eredményeit.

-        Az alapvető emberi és szabadságjogok, gyermeki jogok érvényesítése

-        Ismerjék nemzeti kultúránk alapvető értékeit - legyen nemzettudatuk

-        Legyenek képesek önálló életvitelükben a helyes döntések meghozatalára.

-        Lakhatás, teljes ellátás (szociális védőháló) biztosítása.

-        A tanuláshoz szükséges feltételek megteremtése.

-        Törekedjenek a testi-lelki egészség megőrzésére.

-        Segítségnyújtás személyes problémák megoldásában (érzelmi védőháló).

-        Demokratikus, humanista, európai és nemzeti nevelési elvek alkalmazása.

-        A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat.

-        Az alapvető erkölcsi normák betartása és betartatása.

-        Az egyéni és az életkori sajátosságok figyelembe vétele.

-        A nemzeti, kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése.

-        A tanulók öntevékenységére, önszervező képességére alapozás.

-        A szülőkkel és az iskolával építő jellegű együttműködés kialakítása.

-        Az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása.

 

Céljaink:

-        Az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, önmagával és másokkal szemben is igényes, önismerettel rendelkező, öntudatos, saját értékeit, érdekeit érvényesíteni tudó, másokkal szemben toleráns, egyéni és közösségi sikerességre törekvő, hazáját szerető emberek nevelése. Olyan feltételek biztosítása, melyek „pótolhatják” a távollévő családot, biztonságot, kiegyensúlyozott légkört teremtenek.

-        A kulcskompetenciák fejlesztése, a modern, személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazásával. Lehetőséget biztosítani, hogy tanulóink elsajátíthassák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a szociális értékrendet. Kiemelten fontos az egészséges- és kulturált életmódra nevelést és az önkiszolgáló képességek fejlesztését.

-        A hátrányos szociokulturális környezetből érkezett tanulók felzárkóztatása, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségeiknek a leküzdése.

-        Nevelőink magukénak vallják azt az értékrendet, amelynek alapján kialakítva nevelési rendszerünket kitűzött céljaink elérhetők. A tanóráink, foglalkozásaink anyagába beépülnek kompetenciafejlesztés elemei.

 

 

A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei

 

A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, etikai és esztétikai ismereteinek, jellemének, identitástudatának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása és fejlesztése. A kollégium segíti a tanulókat a tantervekben meghatározott ismeretek elsajátításában, biztosítja a képességek fejlődéséhez szükséges tevékenységek, művészeti és egyéb alkotások létrehozásának feltételeit. A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, a fenntartható életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, foglalkozásokban és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik a szülőföld szeretetét, a kisebbséghez, népcsoporthoz, az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottá és elfogadóvá válnak a hazai nemzetiségek, kisebbségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére.

A tanulásszervezés alapelvei:

-        differenciálás,

-        egyéni különbségek figyelembevétele,

-        tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése,

-        szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia,

-        divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret,

-        motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia.

A kollégiumban - az életkori sajátosságok figyelembe vételével - biztosítani kell a tanulók számára a tanulás, a szórakozás és a pihenés helyes arányát. A gyerekek ideje ne legyen túlszervezett, nyíljon lehetőség az egyéni érdeklődésnek megfelelő foglalatosságra is. A megterhelő napi 5-6 tanóra után a gyerekeknek nagy szükségük van a kikapcsolódásra, feltöltődésre, ezért a tanórákat követően, ebéd után fél 1-től 2 óráig szabad program van.A „szabadidő" keretében tudnak a gyermekek jó levegőre menni, amely létfontosságú, a fejlődésük szempontjából.A szabadidőt követik a délutáni tanórai foglalkozások, készülés a másnapi órákra, szem előtt tartva a gyermekek életkori sajátosságait, a lépcsőzetes terhelhetőséget. A kollégium életét gazdagítják, színesebbé teszik azok a foglalkozások, ahol a gyermekek a tanulás mellett fejleszthetik képességeiket. A háztartási szakkörben tanultakat otthon is hasznosítani tudják. Játékosan elsajátíthatják a kötés, varrás, főzés, sütés tudományát, fejleszthetik kézügyességüket, kreativitásukat, esztétikai érzéküket. Sportkedvelő diákjaink számára sportfoglalkozásokat szervezünk a feszültség levezetés, fokozott mozgásigény kielégítésére.Lehetőségük van számítástechnikai foglalkozásokra is. 

Felkészítő foglalkozások a kollégiumban:

 

 Tanulást segítő foglalkozások:

a)      rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás

b)      differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás

c)      a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása

d)     a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök,diákkörök

e)      tematikus csoportfoglalkozás

 

Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások:

 

Csoportvezetői foglalkozások:

a)      közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára

b)      a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése

c)      tematikus csoportfoglalkozások

d)     az e rendeletben előírt témakörök, időkeretek

A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások:

        a foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni problémáikat

        ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére

 

Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások:

        állandó, vagy adott eseményre szerveződő kollégiumi diákcsoportok számára szervezett

        irodalmi, képzőművészeti, zenei, tánc, vizuális képességeket fejlesztő művészeti,

        természettudományos, műszaki, vállalkozói, gazdasági ismereteket bővítő szakmai,

        egészséges életmódra nevelést, a rendszeres testedzést szolgáló sportcélú,

        a hasznos gyakorlati ismeretek megszerzését, az önellátás képességének fejlesztését célzó,

        a pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordozó,

        szakkörök, szakmai, művészeti foglalkozások, kollégiumi sportkörök,  rendezvények, versenyek, vetélkedők.

 

 Pedagógiai felügyelet

A kollégium – szervezeti egységenként egy pedagógus közreműködésével (a továbbiakban: ügyeletes nevelőtanár) – gondoskodik a foglalkozáson nem tartózkodó tanulók pedagógiai felügyeletéről, a kollégiumi élet szervezéséről

A rendelet 2. § 9. pontjában meghatározott tematikus csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma

TÉMAKÖRÖK

1.      A tanulás tanítása

2.      Az erkölcsi nevelés

3.      Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

4.      Állampolgárságra, demokráciára nevelés

5.      Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

6.      A családi életre nevelés

7.      Testi és lelki egészségre nevelés

8.      Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

9.      Fenntarthatóság, környezettudatosság

10.  Pályaorientáció

11.  Gazdasági és pénzügyi nevelés

12.  Médiatudatosságra nevelés

A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma

TÉMAKÖR

1–8. évfolyam

9. évfolyam

A tanulás tanítása

4

3

Az erkölcsi nevelés

2

2

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

2

2

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

1

2

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

1

1

A családi életre nevelés

1

1

Testi és lelki egészségre nevelés

2

2

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

2

2

Fenntarthatóság, környezettudatosság

2

2

Pályaorientáció

2

2

Gazdasági és pénzügyi nevelés

2

2

Médiatudatosságra nevelés

1

1

 

22 óra

22 óra

 

 

Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

 

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésének és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel.

-                     Az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet belső igénnyé válása.

-                     A kollégium legyen otthonos, kulturált, ahol a tanulók jól érzik magukat, és egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket.

-                     Nyújtson támogatást a gyerekeknek a káros függőségekhez vezető szokások (dohányzás, alkohol, drog) kialakulásának megelőzéséhez.

-                     Segítse a krízishelyzetbe jutott diákokat.

-                     Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, boldog párkapcsolatra történő felkészítésre.

-                     Új tanulásszervezési forma a moduláris oktatás, témája a családi életre nevelés.

 

A testi nevelés feladatai

-                     Az egészséges testi és lelki fejlődés, a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése.

-                     A fizikai tulajdonságok (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, mozgáskészség, mozgásműveltség) tökéletesítése.

-                     A testi és mentális képességek folyamatos fejlesztése és megőrzése.

-                     A megfelelő életritmus kialakítása.

-                     A sport, a testnevelés elsődlegesen az egészségfejlesztés és a testi fejlődés elősegítése. A sportolás edzettséget, testi és lelki alkalmazkodást fejleszt. Szórakozást, örömkeltést és a versenyzési vágy kiélését is biztosítja.

 

 

A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei

 

Egyéni nevelés, egyéni bánásmód- ahhoz, hogy ezt alkalmazni tudjuk meg kell ismernünk a kollégisták személyét a közösséghez; tanuláshoz, kollégiumhoz való viszonyát. A szoros értelemben vett tanulási idő a napirendben szabályozott. A tanuláshoz nyugodt, barátságos légkört kell biztosítani. A nevelőtanár feladata kisiskolás korú csoportban a tanulási idő megszervezése, a különböző tanulási módok megismertetése, magasabb osztályfokon az egyéni tanulási stílus kialakítása oly módon, hogy sikerélményhez juthasson minden gyermek, és a diákok alkalmassá váljanak az önálló ismeretelsajátításra, az információk befogadására.

A nevelőtanár feladata továbbá, hogy szakszerű segítséget nyújtson a tanulásban lemaradt tanulóknak (korrepetálás), illetve szorgalmi feladatokkal lássa el a tehetséges diákokat. A differenciált foglalkozások megvalósításában segítségére lehet a gyógypedagógiai asszisztens is.

 

 A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások

 

A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett foglalkozásokat azoknak a diákoknak szervezzük, akik a mindennapos tanulmányaikban szorulnak segítségre, illetve valamilyen okból lemaradnak a tanulásban.Folyamatos az egész tanévben - a csoportfoglalkozások keretén belül differenciált, egyéni fejlesztési tervek alapján kapnak felzárkóztató megsegítést a tanulók.

Nevelői feladat:

-        a hiányosságok feltárása, a szakirodalom és a tankönyvi ismeretek alapján a tananyag rendszerezése, magyarázata, számonkérése.

A tehetséggondozás feladata

-        a valamilyen területen kiemelkedő képességű tanulók felismerése, támogatása, melynek különböző formáit biztosítjuk: versenyekre való felkészítés (pl. sportversenyek), szakkörök (pl. művészeti)

Segítjük diákjainkat abban, hogy képesek legyenek boldog párkapcsolat kialakítására, fenntartására, és sikeresen tudjanak egy tágabb közösség és a társadalom tagjai lenni. A tevékenységet csoportfoglalkozások keretében végezzük.

A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének javítására, a szegregációmentes, az optimális együttnevelési környezet kialakítására és fenntartására kiemelt figyelmet fordítunk, a változatos és differenciált tanulásszervezési módszerek, az egyéni differenciált fejlesztés és értékelés figyelembe vételével.

A kompetencia alapú oktatás implementációja érdekében folytatja azt a tartalmi, módszertani, szervezeti innovációt, amelyet tanulóink eredményesebb felkészítése, a hatékonyabb képesség és készségfejlesztés, a megőrizhető és továbbépíthető tudás elsajátítása érdekében elkezdett. Kiemelt figyelmet szentelünk az egyéni sikeresség, a későbbi munkaerő-piaci megfelelés szempontjából kulcsfontosságú kompetenciák tanulóink életkorának megfelelő fejlesztésére. A projektmódszer alkalmazása a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt.

 

 

 A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei

 

Kollégiumunkban mindig fontos szerepet kapott a közösségi nevelés. A csoportok alakítása, szervezése, egymás segítése, a „mi tudat” kialakítása jellemzője diákotthonunknak.

-        A közösségi értékrend és normarendszer kialakítása és fejlesztése.

-        Az alapvető erkölcsi normák elsajátítása és követése.

-        Az együttélés, a tolerancia, empátia és szolidaritás képességeinek kialakítása.

-        Tisztségviselői rendszer kialakítása, kollégiumi önkormányzat működtetése.

-        Az életkori sajátosságoknak megfelelő házirend és napirend kialakítása és betartása.

-        Az egyén találja meg helyét, szerepét, feladatát a közösségben.

-        A tanuló legyen kulturált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésében.

-        Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot.

-        Gyakorolja jogait és kötelességeit a szűkebb környezetében.

-        Fontos feladat a könyvtár, a média bevonása a művelődési szokások kialakításában.

-        A kollégiumi foglalkozásokon kapjon szerepet a gyerekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése

 

A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység

 

A nevelőtanárok feladata a gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenysége terén olyan légkör kialakítása, amely eleve kizárja, hogy bármelyik gyerek bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön.

Pedagógusok számára a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek:

-        Közre kell működnie a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

-        Biztosítania kell a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkóztatását.

-        A pedagógusnak észre kell vennie, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik.

-        Az észlelt problémát jelezniük kell az osztályfőnöknek, illetve az iskolavezetésnek. Amennyiben iskolai eszközökkel nem tudnak segítséget nyújtani, akkor kötelességük a Gyermekjóléti Szolgálatot értesíteni.

 

A kollégium hagyományai

 

A kollégium hagyományrendszere szervesen együtt működik az iskola hagyományrendszerével.A diákélet hagyományos eseményei meghatározzák és befolyásolják a kollégium hagyományteremtő tevékenységét. Fontosnak tartjuk, hogy a rendezvények alkalmazkodjanak a kollégisták szokásaihoz, érdeklődési köréhez, de figyelembe kell vennünk az általános iskolások életkori sajátosságait is.

Az első hét az ismerkedéssel telik – megismerik leendő otthonukat, társaikat, nevelőiket. Részt vesznek a Mikulás-buliban, farsangon. Több alkalommal játékos sportvetélkedő megrendezésére is sor kerül. Június elején szalonnasütéssel búcsúztatják a tanévet.

 

 

Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái

 

A kollégium nevelési-oktatási feladatait úgy tudja megoldani, ha együttműködik az iskolával, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal és a szülőkkel. Az iskola által meghirdetett szülői értekezletek alkalmasak a diákotthoni események, problémák megbeszélésére is.

Tényleges együttműködést kell megvalósítani, igényelve: a kölcsönös rendszeres tájékoztatást, a kollégiumi követelmények ismeretét, és otthoni alkalmazását. Kirívó esetben a család látogatása is szükséges lehet.

Szóban vagy írásban értesítjük a szülőket a tanulók tanulmányi teljesítményéről, a tanórai tevékenységéről, iskolai és kollégiumi viselkedéséről. Telefonon bármikor érdeklődhetnek, kereshetnek bennünket. Igény és szükség esetén személyesen is rendelkezésükre állunk, hogy a gyermek érdekében konzultáljunk. Ha a gyermek viselkedésében rendkívüli változást észlelünk (negatív irányban) azonnal levélben értesítjük a szülőt/gondviselőt. A pozitív irányú változásokat dicsérettel jutalmazzuk.

Az osztályfőnökkel szoros munkakapcsolatot tart nevelőtanár. Az üzenő füzet mellett napi megbeszélésre is szükség van. Az osztályban tanító szaktanárokkal is rendszeres a kommunikáció az adott szaktárggyal kapcsolatosan felmerülő problémákról, hiszen a nevelőtanár feladata a tanulásban lemaradt tanulók korrepetálása, szakszerű megsegítése. Az elért sikerekről vagy kudarcokról szükséges egymást tájékoztatni.

 

 

 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

 

A kollégium minden tevékenységének szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Segítjük azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak alakulását, amelyek a gyerekek, fiatalok egészségi állapotát javítják.

A kollégiumokban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható, környezettel harmonikus életvezetésre. Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjünk arra, hogy a tanulók mindezt örömforrásként élhessék át. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Tegyük világossá, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedjünk a kollégisták pozitív jövőképének kialakítására.

Alakuljon ki bennük, az egészséges életmód igénye az alábbi értékek figyelembe vételével:

-        betegségek megelőzése higiénés szokások kialakítása, rögzítése,

-        a testi és pszichés, a mentális egészség tisztasága, védelme, a tisztálkodással, takarítással kapcsolatos szabályok betartása,

-        testedzés, sportolás, szabad levegőn tartózkodás,

-        betegségek megelőzése, túlzott gyógyszerfogyasztástól, italozástól, dohányzástól való tartózkodás,

-        a drogok teljes elutasítása,

-        tiszta párkapcsolatok, nemi élet megkezdésének minél későbbre halasztása, AIDS-veszély, nemi betegségek megelőzése,

-        iskolai szorongások feloldása, kialakult szorongások kezelése sport,

-        rugalmas gondolkodás, humor.

 

 

Kompetencia alapú oktatás-nevelés

 

Kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást, a felelősségteljes feladatvégzést, az önismeret és a korszerű világkép kialakításának fejlesztését. Fejlesztőmunkánk részeként segítjük elő a tanulók életpálya építési és a szociális kompetenciáinak fejlődését, az Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási programtantervének C moduljait alkalmazva.

A témahét megvalósításában mindkét csoport részt vesz, a téma kiválasztása az aktualitások figyelembe vételével történik, az éves munkatervben kerül meghatározásra.

Projektoktatás azegészséges és kulturált életmódra nevelésterületén valósul meg, amely a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejleszti. Témái:

-        Az ember testi és lelki egészsége.

-        Az egészség megőrzésének fontossága.

-        Az egészséges és kulturált életmód iránti igény.

-        A testmozgás iránti igény.

-        Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása).

-        Az egészségvédelem, (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése).

A kidolgozott innovációk egyike az aktív állampolgárrá, demokráciára nevelés alábbi témaköreit öleli fel:

-        A demokrácia, a demokráciára nevelés, aktív állampolgárrá nevelés, a demokratizmus megismerése, elsajátítása, az egyetemes normák megismerése, alkalmazása.

-        A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása.

-        A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeink, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.

A felnőtt életre nevelés a másik innováció célja, megvalósítása az alábbi területeken történik:

-        Felkészülés a felnőtt életre, a polgári értékrend, a morális felelősségvállalás, az életben való eligazodás, helytállás. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése, a felnőtt élethez elengedhetetlen tényezők megismerése, elsajátítása, a felnőttek világának megismerése, alkalmazása.

A családi életre nevelés moduljának kidolgozásával a moduláris oktatás céljait valósítjuk meg, megalapozva a család mindennapi életének megszervezéséhez, a család közösségé fejlesztéséhez, a családi szerepek (házastársi, apai, anyai) betöltéséhez, a családtervezéshez és a gyermekek neveléséhez szükséges felelősséget, érzelmeket, ismereteket és készségeket.

 

 

A PEDAGÓGIAI PROGRAM
ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

 

I.                   A pedagógiai program érvényességi ideje

1.      Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.

2.      A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

3.      Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

 

II.  A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

1.       A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

-          A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2.       A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

 

III.  A pedagógiai program módosítása

1.      A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

-          az intézményvezető;

-          a nevelőtestület bármely tagja;

-          a nevelők szakmai munkaközösségei;

-          az intézményi tanács;

-          az iskolaszék;

-          a szülői munkaközösség;

-          az iskola fenntartója.

2.      A tanulók a pedagógiai program módosítását az intézményi tanács vagy az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az intézményi tanácsnak, illetve az iskolaszéknek javasolhatják.

3.      A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, illetve az iskolaszék véleményét.

4.      A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.

5.      A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

 

 

 

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1.      Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető.

2.      A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www. amk.nagybajom.hu . A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, intézményvezető-helyetteseitől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

3.      A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

-          az iskola honlapján;

-          az iskola fenntartójánál;

-          az iskola irattárában;

-          az iskola nevelői szobájában;

-          az intézmény vezetőjénél;

-          intézményvezető-helyetteseknél;

-          a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél.

 


 

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

 

 

A Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Kollégium pedagógiai programját a nevelőtestület a 2014. év augusztus 22. napján tartott ülésén előzetesen véleményezte.

 

……………………….             …………………….                       ……………………..

jegyzőkönyvvezető                 jegyzőkönyv hitelesítő                  jegyzőkönyv hitelesítő

 

 

A Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Kollégium pedagógiai programját a szülői szervezet a 2014. 09. 11. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

           

            …………………….                                                 …………………….

            Szülői Szervezet elnöke                                            jegyzőkönyvvezető

 

 

A Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Kollégium pedagógiai programját a nevelőtestület a 2014. év november 17. napján tartott ülésén elfogadta.

 

……………………….             …………………….                       ……………………..

jegyzőkönyvvezető                 jegyzőkönyv hitelesítő                  jegyzőkönyv hitelesítő

 

 

A  Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Kollégium pedagógiai programját az intézményi tanács 2014. év december  hó 15. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az intézményi tanács véleményezési jogát jelen Pedagógiai Program felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.

 

Kelt: Nagybajom, 2014. év december hónap 15. nap

 

.............................................

intézményi tanács elnöke

 

 

A Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Kollégium pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.

Kelt: Nagybajom, 2014.december 15.                                                                                                                                                                  .................................................

                                                                                              Intézményvezető

 

 

 

 

 

A Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Kollégium pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

                                                                                              …………….…………..

                                                                                                          fenntartó

 

A Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Kollégium pedagógiai programjával az iskola működtetője egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

                                                                                              ………………..……….

                                                                                                           működtető