Iskola történet

A nagybajomi iskolai oktatás középkori múltjáról, kezdeteiről pontos adatunk nincs.
A falu első írásos említése a zselicszentjakabi apátság birtokösszeírásában 1197-ben szerepel. A középkori népiskolai oktatás a falusi plébániai iskolában folyt.
Külön a plébániai iskoláról nincs adatunk, de tekintettel a település nagyságára nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a falu papja netán iskolamestere foglalkozott néhány iskolással.
Nagybajom teljes reformációja a XVI. század második felében történik. Magáról a nagybajomi református egyházról és lelkészéről 1618-tól találunk említést. A török uralom alatt maga a lelkész látta el a kántortanítói teendőket. A XIX. század derekán Nagybajomban már három felekezeti iskola működött. A református, a katolikus és az izraelita felekezet külön elemi iskolát tartott fenn. A felekezeti iskolákat az egyházközségek, illetve a népiskolai törvénytől (1868. 38. törvénycikk) kezdve az általuk választott iskolaszékek irányították.
A népiskolai törvény a 12-15 éves gyerekeknek ismétlő oktatást írt elő, ezt a feladatot az ismétlőiskolák látták el. Nagybajomban az ismétlőiskolai oktatást a már meglévő népiskolai tanítók végezték. Az ismétlő oktatás a katolikusoknál 1871-ben, a reformátusoknál pedig 1872-ben indult meg. Az izraelitáknál is volt ismétlő oktatás, de csak szükség esetén.
1914 nyarán kitört az első világháború, amely Nagybajomban csaknem megbénította az iskolai oktatást. A tanítók többsége bevonult. A háború alatt nemcsak az oktatás színvonala csökkent, hanem a tanulók létszáma is. A két világháború között időszakban a falu népiskolai hálózatának fejlődését tapasztalhatjuk.
A külterületi lakosság nagy száma szükségessé tette, hogy a pusztákon is szervezzenek elemi iskolákat. A tényleges igény egybevágott az Eötvösi népiskolai szemléletet folytató Klebelsberg Kunó és később Hóman Bálint nevével fémjelzett kultúrpolitikával. Ennek az egyik legfontosabb célkitűzése volt az elemi népiskolai hálózat fejlesztése, erősítése.
A második világháború után nemcsak jelentős politikai változások történnek hazánkban, hanem az oktatási rendszerünk is jelentősen átalakul.

Az ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnöke 1945. augusztus 16-án adja ki az általános iskolákról szóló rendeletet. Ez a rendelet kimondta, hogy a népiskola egytől nyolcadik osztályai és a polgári iskola valamint a gimnázium egytől negyedik osztályai helyett általános iskola elnevezéssel új iskolát kell szervezni. Az általános iskola megteremtésével új iskolarendszer alakult ki Magyarországon. Jelentős változást jelent a magyar oktatástörténetben 1949, amikor is egy miniszteri rendelet megszünteti a kötelező hitoktatást és bevezeti az orosz nyelv tanítását. 1948-ban államosítják az iskolákat. A nagybajomi Római Katolikus Elemi Népiskolának az 1944-45-ös tanévben négy tanítója volt, Mally Ferencné Kemény Sarolta, Kálmán Józsefné Mally Mária, Mally Ferenc és Sáringer Gyula. A következő évben növekedett a nevelők száma, a Csikota pusztán kinevezett Lenti Rozália tanítónőt berendelték a katolikus iskolához szolgálatot teljesíteni. Az 1946-47-es tanévben a népiskolát általános iskolává szervezték át. Ez megkövetelte a nevelőlétszám további emelését. Ezrét a vallás- és közoktatásügyi miniszter a nagybajomi Római Katolikus Általános Iskolához helyezte Mikóczi Alajosné állami tanítónőt és Mikóczi Alajos polgári iskolai tanárt. Így a nevelői létszám hét főre, majd a következő tanévben Felméri Istvánné állami tanítónő idehelyezésével 8-ra emelkedett. Az oktatók számának emelkedése minőségi javulást is eredményezett, és az eddig részben osztott iskola teljesen osztottá vált. A háború folyamán nagy veszteség érte a nagybajomi Református Elemi Népiskola kis nevelőtestületét. Az intézmény kiváló pedagógusa, a köztiszteletnek örvendő Gyulai Sándor, még a háború idején bevonult, majd a Donnál elesett. 1945-ben Dr. Mózsa Ernőné középiskolai tanárt választották meg nevelőnek. 1947-ben Vajda Vilma fiatal nevelőnő foglalta el a második számú tanítói állást. A református iskola 1946 szeptemberében a csurgói református gimnázium fiókintézménye lett.
A kélt felekezeti iskola egészséges versenyben állt egymással. A református iskola előnyt élvezett, mivel ott egy-egy tanulócsoport 25-30 gyermekből, míg a katolikusoknál 80-90 gyermekből állt.

A külterületi lakosság számára is megszervezték a népiskolai oktatást. A felsőkaki Községi Elemi Népiskolában Egervári György tanító oktatta a kb. 130-150-es létszámú, hat évfolyamból álló összevont tanulócsoportot. 1946-ban Bódis Károly tanítóval töltötték be a második számú nevelői állást, így valamelyest könnyebb lett az oktató munka. A középkori múlttal rendelkező jelentős puszta, Kak, sajnos a '60-as évek "faluromboló" politikájának köszönhetően fokozatosan visszafejlődött és a nyolcvanas évekre gyakorlatilag elnéptelenedett és megszűnt.
A pálmajori Községi Elemi Népiskola félig romos tantermében 1945-ben Cser János tanítóval folytatódott továbbra is a tanítás. 1946-ra Pálmajornak és a környező pusztának 71-re emelkedett a tanköteles gyermekeinek száma, ezért szükségessé vált a második számú tanítói állás megszervezése. 1948 novemberében a járási oktatási osztály Dombai Jánost nevezte ki a második számú tanítói állásra. Következő évben az épületet és a nevelői lakást renoválták, a tantermet kettéosztották. Az iskola 3 tanerőssé fejlődött. Az ötvenes években változás történik a pálmajori iskolánál. 1954-ben Dombai Jánost a belterületi iskolához helyezték, Cser János tanító pedig 1957-ben nyugdíjba vonult. Helyüket Boross László és Boross Lászlóné pedagógus házaspár foglalta el, akik egészen 1992 júniusáig, nyugdíjba vonulásukig irányították a pálmajori iskolát. Munkásságuk során igen komoly problémát kellett megoldaniuk. A '60-as években jelentős lakosságcsere zajlott le Pálmajorban, a magyar ajkú lakosság ismét csak a faluromboló politika hatására elköltözött, s helyüket fokozatosan cigány etnikumú lakosság foglalta el.
Nagybajom iskolái az 1946-47-es tanévben szerveződtek általános iskolává. Az alsó fokú iskolarendszer átalakításával egyidejűleg átszervezték a középfokú oktatást is. A 8 osztályos gimnáziumok első négy évfolyama, valamint a polgári iskolák beolvadtak az általános iskolák felső tagozatába. Ennek következtében visszajöttek a nagybajomi iskolákba azok a tanulók, akik addig Kaposváron vagy Nagykanizsán polgári iskolába, illetve a gimnázium alsó osztályaiba jártak.
1948 júniusában az iskolákat államosították, így Nagybajomban is a két felekezeti iskolából megalakult a teljesen osztott nagybajomi Állami Általános Iskola. A tanfelügyelőség javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter az államosított iskola igazgatásával Mikóczi Alajos tanárt bízta meg.

A pusztai iskolák a belterületi, központi általános iskola tagiskolái lettek. A nagybajomi általános iskola körzetéhez tartozott a pálmajori, felsőkaki, és jákói tagiskola. 1961-ben a pálmajori tagiskola felső tagozata megszűnt, a felsősök bejártak ezután Nagybajomba.
A nagybajomi Állami Általános Iskola 1955. május 15-én vette fel Csokonai Vitéz Mihály nevét.
Az 1958-59-es tanévben a kaposvári járásban először a nagybajomi iskolába vezették be a mezőgazdasági politechnikai oktatást. A tanulók megismerkedtek a növénytermesztés és a gyümölcskertészet módszereivel, valamint kisállattenyésztéssel is foglalkoztak.
1962-ben a községfejlesztési alapból a volt Növényvédő Állomás telkén korszerű -a kor színvonala szerinti - tornaterem épült. Az 1965-ös évben az általános iskola központi épületét jelentős költségekkel felújították és korszerűsítették.
A második világháborút követően többször felvetődött a középfokú iskola megszervezésének gondolata, 1946-ban a képviselőtestület kérte a minisztériumoktól a gazdaképző iskolának középfokúvá való szervezését, de ez csak később valósulhatott meg.
Az iskola igazgatója 1962-ben megszervezte a Kaposvári Mezőgazdasági Technikum kihelyezett tagozatát, amely 20 hallgatóval indult, akik közül 1966-ban 14 hallgató leérettségizett.
Az 1960-as években országosan is jellemző volt a középiskolai hálózat bővítése. A megyében a vidéki településeken 1963-ban Igalban és Böhönyén, 1964-ben Karádon és Nagybajomban nyílt új gimnázium.
A gimnáziumi oktatás 1964 szeptemberében indult meg, még ez év júniusában adták át, azt az új 4 tantermet, aminek létesítését a gimnázium tette szükségessé.
Az első érettségit 1968-ban tartották, az érettségi átlaga a 3,2 megyei átlag felett folt (3,4). A gimnáziumban nemcsak nagybajomi diákok jártak, hanem a környékbeli és távoli településekről is. A szakközépiskolák térhódítása 1970-ben a nagybajomi gimnázium megszűnéséhez vezetett. Az utolsó osztályok tanulói már másutt érettségiztek. Mivel Nagybajomhoz csatoltan nagyon sok pusztáról és nagy távolságokból jártak be iskolába, illetve a gimnáziumi tagozat vidéki tanulói indokolttá tették a hétközi diákotthon létrehozását. A diákotthon fő épülete az 1966-67-es tanévre készült el, amit 1967-ben társalgóval bővítettek. 1998-ban az épületet felújították, korszerűsítették és emeletet építettek rá. 2010-ben korszerűsítették a fűtését, valamint akadálymentesítették.
Mikóczi Alajos 4 évtizedes tanári, ezen belül 21 éves igazgatói tevékenység után 1969-ben vonult nyugdíjba, s adta át 1969. augusztus 16-án az iskola vezetését Balla Lőrincnek, a fiatal pedagógusnak.
Mikóczi Alajos több évtizeden át meghatározó alakja volt a nagybajomi iskolának és tantestületének. Több nemzedék nőtt fel a kezei alatt, köztük számos leendő kolléga is. Munkássága általános elismerést és tiszteletet vívott ki mindenhol. Szakmai munkájának nívóján túl érdeme még a Nagybajom története című monográfia előkészítése, és a megírás és kiadás feltételeinek megteremtése. Lokálpatriotizmusa, odaadó, önzetlen, becsületes szorgalmas munkája a település és az iskola életében nagyon fontos és példa értékű.
Balla Lőrinc igazgató 1969-től a nagybajomi általános iskolát a környék és a kaposvári járás egyik meghatározó és nívós intézményévé tette. Munkásságának köszönhetően a tehetséges és fiatal szaktanárok segítségével megerősítette a szaktárgyi oktatást. Különböző szakterületeken számos rangos versenyt nyertek, illetve helyezést szereztek. Az ilyen szakmai megalapozottsággal nagyon sok nagybajomi fiatal végzett neves egyetemeken, szerzett rangos tudományos minősítést.
Balla Lőrinc igazgatósága alatt mind feltételeiben, mind eszközeiben nagyon sokat fejlődött a nagybajomi iskola méltán hírnevéhez és a körzeti iskolák között betöltött szerepéhez.
Balla igazgatósága alatt valósult meg a Gyergyai Alapítvány, és a tanévről tanévre megrendezett Gyergyai pályázat. Dr. Gyergyai Albert a község szülötte és díszpolgára, évek óta megjutalmazta azokat az iskolai tanulókat, akik magyar nyelv- és irodalomból kiemelkedő eredményt értek el.
A pályázatot első ízben az 1973-74-es tanévre írták ki, azzal a céllal, hogy Virág Benedek, Pálóczi Horváth Ádám, Csokonai Vitéz Mihály és Gyergyai Albert irodalmi és szellemi hagyatékát a község ifjúsága tovább ápolja. Az irodalom megszerettetésén túl a cél még az volt, hogy olyan irodalmi műveket írjanak, olyan alkotó munkára ösztönözzenek, ami a szülőkre, a szülőföldre emlékeztet.
Balla Lőrinc igazgató úr igazgatása alatt indult el Nagybajomban a mai szóhasználat szerinti speciális tagozat, ahogy régebben használták, a kisegítő tagozat. Az 1972-73-as tanévben az 1-2. évfolyamon kezdődött meg Nagybajomban a gyógypedagógiai oktatás, majd az 1977-78-as tanévben már a felső tagozaton is megindult a kisegítő iskolai oktatás. Ma már olyannyira felduzzadt a létszám, hogy önálló tagozatként működik. Az 1999-2000-es tanévben az iskola tanulóinak mintegy egyötödét tette ki a fogyatékos tanulók száma.
1984-ben a Kossuth Lajos utca 10. szám nyugati oldalán és a focipályával határolt területen egy új 24 tantermes, könnyűszerkezetes panel iskola épült, több száz személyes konyhával, és viszonylag nagy és modern tornateremmel. Balla Lőrinc igazgatót 1984-ben váltották le, mert pártvonalon Bakó Lászlót nevezték ki igazgatónak. Bakó László 1984 szeptemberétől volt igazgatója a nagybajomi általános iskolának. A helyi pártbizottság éléről került az iskola igazgatói posztjára. Bakó László vezetői munkájával a nevelőtestület egy jó része nem volt megelégedve, így ő 1991 januárjában lemondott az igazgatói posztról. Helyette ideiglenesen Frezik Tibor megbízott igazgató vette át az irányítást, akit a nyilvánosan meghirdetett pályázat elnyerése után 1991 júliusától Tibol László igazgató úr váltott fel.
Tibol László igazgatóságának kezdete szinte egybe esik a magyarországi rendszerváltással, és a magyar oktatásügyet érintő legjelentősebb törvényi változásokkal. Tibol igazgató úr - a nagybajomiak által csak Tibol tanár úrként emlegetett pedagógus - nagybajomi születésű, iskoláit itt, illetve Kaposváron végezte. Pályáját is itt kezdte, csábították többfelé, főiskolai állásoknak mondott nemet, s inkább Nagybajomban maradt. A rajz tanításában, tehetséggondozásban megyei és országos szinten is elismert művésztanár volt.
Az ő igazgatósága ideje alatt állították fel azt a kopjafát, ami a magyar néptanítóknak állított emléket az új iskola udvarán. Ugyancsak ő az igazgató, amikor kis falusi csapatként először a nagybajomi általános iskola röplabda csapata megnyerte az országos diákolimpiát.
Tibol László nevéhez fűződik a Csokonai-napok rendezvénysorozat elindítása is.
1999-2009 között Dömötör Sándor irányította az iskolát annak szellemében, amit Tibol László elkezdett.
A 2009/2010-es tanévben megbízottként, majd a 2010/2011-es tanévben kinevezettként Ács-Gergely Andrásné vezette az intézményt.
A 2011/2012-es tanévtől Zsoldos Márta Piroska a Nagybajomi Általános Művelődési Központ kinevezett igazgatója.

Az utóbbi évek rövid kronológiája:
1991 A német nyelv oktatásának bevezetése.
1992 A Csokonai-napok rendezvénysorozat elindítása.
1993 Zeneiskolai oktatás, hangszeres képzés. Iskolaszék megszervezése.
1995 Az Év Diákrádiója cím elnyerése Roth Erik tanár úr felkészítésével.
A Magyar Köztársaság Diákolimpiai cím elnyerése leány röplabdában először.
Zöld Kódex iskolaújság.
1996 A NAT bevezetése.
"Híd a Boronkán"- elindul a gólyamegfigyelő program.
1997 A régi iskola épületének felújítása.
1998 A diákotthon épületének felújítása.
Az angol nyelv oktatásának bevezetése.
2000 Milleneumi rendezvénysorozat Szabó Ernő tanár úr szervezésében.
Tagjai lettünk az Ökoiskolák Országos Hálózatának.
Nemzetközi környezetvédelmi tábor iskolánkban.
Talentum Művészeti Iskola beindulása.
Játszótér építése.
2002 9. évfolyam indult a speciális tagozaton.
A Magyar Köztársaság Diákolimpiai cím elnyerése leány röplabdában.
2003 30 éves a Speciális tagozat.
2004 Megemlékezés a 40 éve alakult gimnáziumról.
Tibol László alkotótábor Andricz Gabriella szervezésében.
Októberi Gyermekfoci Nagybajomban.
Szelektív hulladékgyűjtés megszervezése
2006 Iskolabővítés 70 milliós uniós pályázattal.
2008 A Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola jogutóddal való megszűnése.
Jogutód: Nagybajomi Általános Művelődési Központ.
2009 Kompetencia-alapú oktatás bevezetése.
2010 Intézmény felújítás, korszerűsítés, akadálymentesítés.